Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

VII. Szabadalmaztatási eljárás Magyarországon és külföldön

A leírás különös része. A találmány tárgya vonatkoz­hat gépekre, szerkezetekre, eszközökre, tárgyakra, ké­szülékekre, berendezésekre, kapcsolásokra, amelyeknek konstrukcióban, elrendezésben vagy mindkettőben kü­lönböző kiviteli alakjai lehetségesek. A találmány tárgya vonatkozhat azonban valamely eljárásra is. Az előbbi esetben a szabadalmi leírás különös részében a tárgytól függően egy vagy több kiviteli alak ismertetendő részle­tesebben, rajzok alapján. Ezzel az ismertetéssel kiküszö­bölhetők azok a kételyek, amelyek esetleg a találmány tárgyát illetik. A leírás különös részének bevezetőjében ajánlatos egy mondattal rámutatni, hogy a következőkben a találmány tárgyának egy vagy több példakénti kivitel alapján, raj­zok segítségével történő részletesebb ismertetése követ­kezik. Röviden felsorolni, hogy az egyes ábrák a talál­mány tárgyának milyen részletét, esetleg egészét ábrázol­ják nézetben vagy metszetben, és az ábrázolás melyik ol­dalról történt. Ezután a rajzok alapján a találmány tár­gyát értelemszerűen ismertetni kell. Egyes esetekben, például szerkezeteknél, előnyös először a szerkezet fel­építésének ismertetése. Ilyenkor az egyes alkatrészeket ismétlődően azonos megnevezéssel kell említeni és a hi­vatkozási jeleket a leírásban közvetlenül az említett al­katrész megnevezése előtt kell írni. Hivatkozási jelek­ként előnyös arab számok használata, míg a metszetek jelölése általában római számokkal, illetőleg nagy be­tűkkel szokásos. A leírásban alkalmazott számokat gon­dolatjelek, idézőjelek és aláhúzások nélkül kell alkal­mazni és utánuk a leírásban nincs pont. A felépítés ismertetése után a szerkezet, berendezés, kapcsolási elrendezés működésének ismertetése követke­zik. Természetesen a körülményektől függ, hogy ele­­gendő-e egyetlen kiviteli alak ismertetése és más kivi­8 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom