Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)

VI. Iparjogvédelmi hatóságok és az iparjogvédelem nemzetközi vonatkozásai

belül kell beérkeznie annak az országnak iparjogvédelmi hatóságához, amelyben az uniós elsőbbséget igénylik. Az alapbejelentés napja az egyéves elsőbbségi határidőbe nem számít be, a határidő utolsó napja pedig az alapbejelentést követő évnek az a napja, amely naptári száma szerint az alapbejelentés napjának megfelel.

d) Az uniós elsőbbség elnyerésének feltétele végül, hogy a bejelentő erre irányuló igényét kifejezze. Az Uniós Egyezmény szerint a belföldi jog irányadó abban a kérdésben, hogy az elsőbbségi igényt meddig és milyen alakban kell bejelenteni. Hazai jogunk szerint az uniós elsőbbséget a találmányi bejelentésben kell igényelni, s meg kell jelölni, hogy az alapbejelentést hol és mikor nyújtották be. Az uniós elsőbbséget a bejelentési kérelemben kifejezetten kell igényelni, az uniós elsőbbség időpontjának egyszerű feltüntetése a benyújtott leíráson nem elegendő az elsőbbségi igény érvényesítéséhez. (Lásd: Függelék 75. sz. jogeset.)

Az uniós elsőbbségre példa:

A találmányi bejelentést Magyarországon 1967. augusztus 2-án nyújtották be első bejelentésként. Ha Ausztriában vagy a Német Szövetségi Köztársaságban a bejelentést az 1967. augusztus 2-i magyar elsőbbség igénybevételével 1968. augusztus 2-ig benyújtják, akkor ezekben az országokban a találmány újdonságát nem az 1968. augusztus 2-i, hanem az 1967. augusztus 2-i állapotnak megfelelően vizsgálják, vagyis csak az ezen időpontig nyilvánosságra került anyagot tekintik újdonságrontónak. Ha a találmány az elsőbbség igénybevételével akárcsak 1968. augusztus 2-án, az elsőbbségi év utolsó napján kerül is benyújtásra Ausztriában, akkor az az 1967. augusztus 3. és 1968. augusztus 2. között Ausztriában bármikor benyújtott harmadik személytől származó azonos tárgyú találmányra nézve igényrontó és e harmadik személytől származó bejelentésre nem fognak szabadalmat adni. Ha ilyen elsőbbség nem volna, akkor az Ausztriában 1968. augusztus 2-án bejelentett találmány csak ezt az időpontot követően bejelentett azonos találmányokat zárná ki a szabadalmaztatásból.

Az uniós országok a Nemzetközi Iparjogvédelmi Unión belül egymással szemben mindenkor azt a legújabb szöveget alkalmazzák, amelyikhez mindkét fél csatlakozott. Magyarország pl. általában a lisszaboni szöveg szerint jár el. Akkor azonban, ha az Uniós Egyezményt olyan ország alattvalójával szemben kell alkalmazni, amely ország még csak a korábbi (londoni vagy hágai) szöveghez csatlakozott, ennek az országnak alattvalójával szemben a magyar iparjogvédelmi hatóság a hatályos korábbi (londoni vagy hágai) szöveget alkalmazza. 9

9 Világhy—Eörsi: I. m. 325—-326. old.

96