Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)

IV. Szabadalmaztatható és a szabadalmaztatás köréből kizárt találmányok

Arra, hogy mennyire szubjektív a „kézenfekvőség” kifogásának megítélése is, továbbá e megítélés mennyire változó az egyes országokban, a következő jellemző példát említhetjük meg:

Az EE-835 alapszámú ügyben a BFB keretrácstekercselő eljárásra és berendezésre azzal az indokolással tagadta meg a szabadalmat, hogy az ismert rácstekercselési megoldásokhoz képest jelentkező különbségek nem jelentenek oltalomban részesíthető műszaki haladást, a berendezés pedig lényegileg ismert eljárási fogások berendezésre való átvitelét képezi, és az „ismert eljárási fogásoknak, mint célnak a kitűzésekor szakértő szerkesztő által kézenfekvőek”. A határozat azonban nem vette figyelembe, hogy az újdonságrontóként felhozott nyomtatványban ismertetett tekercselési elv a bejelentés szerintitől eltérő és bár mindkét esetben egy keretrácslánc folyamatos tekercseléséről van szó, az egyik esetben a lánc egy darabból áll, a másik esetben pedig egyedi rácsokból, az egy darabból álló láncnál ezt oly módon mozgatják, ami a másik esetben meg sem valósítható, a rácsok menetemelkedését így különbözőképpen biztosítják stb. Azonosságról tehát a két esetben nem lehetett beszélni, de még kézenfekvő szerkesztői megoldásról sem. Általában helytálló ugyan, hogy megadott, ismert eljárási fogások átvitele berendezésre többnyire csak konstrukciós tevékenység, de nem lehet erről beszélni akkor, ha maguk az eljárási fogások újak, és különösen akkor nem, ha az új eljárási fogásokat külön erre a célra szerkesztett szerkezet formájában visszük át a berendezésre. Nem vette egyébként figyelembe a határozat azt az eléggé döntő szempontot sem, hogy az egyedileg készült keretrácsok sokkal jobb minőségűek, mint az egy darabból álló láncból darabolás útján utólag készítettek. Ily módon a feltaláló tulajdonképpen azt a feladatot oldotta meg, hogy miként lehet eleve jobb minőségű rácsokat folyamatosan és gazdaságosabban előállítani, mint eddig, ami pedig nem hasonlítható össze egy minőségileg eleve gyengébb rács tömeggyártásával.

Ugyanezen találmányra vonatkozó szabadalmi bejelentést azonban egy másik elővizsgáiatos országban közzétették, minthogy másképp ítélték azt meg.

Annak szemléltetésére, hogy a gyakorlat milyen feltételek fennforgása esetén ejti el a kézenfekvőség kifogását és engedélyezi a szabadalmat, példa lehet a következő indokolás:

„Azt a gondolatot azonban, hogy ezt az egyébként kellemetlen jelenséget, a háttérzajt (GM-csövek működését zavaró minimális sugárzásról van szó) a reakciómérő készüléknél (az ember fiziológiai képességének vizsgálatára szolgáló reakció-mérő készüléknél) szükséges aritmia optimális előállítására hasznosítják, az elbírálásnál rendelkezésre álló irodalom alapján újszerűnek kellett tekinteni, ehhez sem az elektronikus készülékeknél figyelembe vehető villamosmérnöki alapismeret, sem a ...talált nyomtatványok útmutatást nem adtak és a megfelelő orvosi irodalomból sem került elő ilyen

70