Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)
IV. Szabadalmaztatható és a szabadalmaztatás köréből kizárt találmányok
megelőzően azt más már korábban, igazolhatóan feltalálta, még akkor is, ha ezt csak később jelentette be szabadalmaztatásra. Ebben az esetben a Szabadalmi Hivatal külön eljárást folytat le annak eldöntésére, hogy ki a korábbi feltaláló (ún. interferencia eljárás) és annak adja meg a szabadalmat. (A belföldi feltaláló akaratlanul is előnyben részesül. A vonatkozó előírások értelmében ugyanis csak az Amerikai Egyesült Államok területén történt korábbi, a bejelentést megelőző feltalálásra vonatkozó bizonyítékok fogadhatók el. így a külföldi lakóhelyű feltaláló legfeljebb elsőbbségi napjára hivatkozhat, mint legkorábbi napra.) Az eljárás egy másik érdekessége, hogy a feltaláló a találmány megalkotásának időpontjától számítva milyen gyorsan ültette át találmányát a gyakorlatba (a bejelentés ténye ennek számít). Szóba került egyébként éppen a legutóbbi időkben, hogy ezzel a jóformán egyedülálló gyakorlattal az Amerikai Egyesült Államok szakít. A nyilvános gyakoriatb avét el vagy kiállítás útján való újdonságrontás viszonylag ritkább. Nyilvános gyakorlatbavétel (eladás) esetén ugyanis többnyire nyomtatvány (pl. prospektus) is készül a tárgyról és ez esetben a nyomtatvány lényegesen egyszerűbben és könnyebben bizonyítja az újdonság hiányát. A különböző országok találmányi hivatalai általában nem szoktak nyilvános gyakorlatbavételre hivatkozni, kivéve, ha az előadó véletlenül tudomással bír ilyenről. Erre inkább a felszólalók hivatkoznak, akik azt állítják, hogy saját maguk hozták korábban forgalomba a kérdéses tárgyat. Sok országban csak az ország területén belüli nyilvános gyakorlatbavételt tekintik újdonságrontónak (ellentétben a nyomtatványok univerzális jellegű újdonságrontó hatásával). Az osztrák joggyakorlat szerint pl. az áru kizárólag magyarországi forgalomba hozatala (nyilvános gyakorlatbavétele) nem újdonságrontó. (Az árura vonatkozó magyar prospektus vagy magyar szakfolyóiratban megjelent cikk azonban — mint nyomtatvány — újdonságrontó lehet.) E kérdéssel kapcsolatban ismét rá kell mutatni arra, hogy a saját korábbi forgalomba hozatal szintén újdonságrontó. 63