Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)
IV. Szabadalmaztatható és a szabadalmaztatás köréből kizárt találmányok
a napisajtóban használatos, minden alap nélküli terminológia. Akadnak ugyan olyan találmányok, amelyekre 30—40 országban is engedélyeztek szabadalmat, de ezeket minden országban külön szabadalmaztatják. Előfordul az is, hogy az egyik országban elnyert szabadalmak nemcsak abban az országban hatályosak, pl. a francia szabadalmak egyben a Francia Unió területén is hatályosak, a holland szabadalmak a holland gyarmatokon is. Az angol szabadalmak azonban már csak külön bejelentéssel hatályosak az angol gyarmatokon (lásd: a találmány oltalmának formáiról szóló V. Fej.-et). A teljesség kedvéért e helyütt meg kell ismételnünk, hogy a szabadalmak hatálya időbelileg is korlátozott. (Lásd: III. Fej. 3. pont és IX. Fej. 1. pont.) Az a megállapításunk, hogy minden ország szuverénül, maga határozza meg a szabadalmaztathatóság feltételeit, némi kiigazításra szorul. Az egyes országok belső szabadalmi jogának korlátái ugyanis a nemzetközi szerződések. Ezek közül első helyen említendő a Nemzetközi Iparjogvédelmi Unió tagállamai által kötött ún. Uniós Egyezmény. A nemzetközi szerződések ugyanis az azokat aláíró országok számára bizonyos megkötöttségeket jelentenek. (Önkorlátozás.) Az Uniós Egyezmény egyik legfontosabb intézkedése az elsőbbségek elismertetése. Eszerint, ha valaki a Nemzetközi Iparjogvédelmi Unió egyik tagállamában szabadalmi bejelentést tesz, akkor ezen bejelentési nappal, mint elsőbbségi nappal, egy éven belül szabadalmi bejelentést tehet bármelyik tagállamban. (Lásd részletesen: VI. Fej. 3. pont.) 2. A SZABADALMAZTATHATÓSÁG FELTÉTELEI A magyar Sztv. 1. §-a szerint: „Szabadalmaztatható minden haladást jelentő új találmány, amely iparilag értékesíthető.” A jogszabály szerint a szabadalmaztathatóság legfontosabb feltételei a következők: 53
