Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)

IV. Szabadalmaztatható és a szabadalmaztatás köréből kizárt találmányok

a napisajtóban használatos, minden alap nélküli terminológia. Akadnak ugyan olyan találmányok, amelyekre 30—40 országban is engedélyeztek szabadalmat, de ezeket minden országban külön szabadalmaztatják. Előfordul az is, hogy az egyik országban el­nyert szabadalmak nemcsak abban az országban hatályosak, pl. a francia szabadalmak egyben a Francia Unió területén is hatályo­sak, a holland szabadalmak a holland gyarmatokon is. Az angol szabadalmak azonban már csak külön bejelentéssel hatályosak az angol gyarmatokon (lásd: a találmány oltalmának formáiról szóló V. Fej.-et). A teljesség kedvéért e helyütt meg kell ismételnünk, hogy a szabadalmak hatálya időbelileg is korlátozott. (Lásd: III. Fej. 3. pont és IX. Fej. 1. pont.) Az a megállapításunk, hogy minden ország szuverénül, maga határozza meg a szabadalmaztathatóság feltételeit, némi kiigazí­tásra szorul. Az egyes országok belső szabadalmi jogának korlátái ugyanis a nemzetközi szerződések. Ezek közül első helyen emlí­tendő a Nemzetközi Iparjogvédelmi Unió tagállamai által kötött ún. Uniós Egyezmény. A nemzetközi szerződések ugyanis az azo­kat aláíró országok számára bizonyos megkötöttségeket jelentenek. (Önkorlátozás.) Az Uniós Egyezmény egyik legfontosabb intézkedése az elsőbb­ségek elismertetése. Eszerint, ha valaki a Nemzetközi Iparjogvé­delmi Unió egyik tagállamában szabadalmi bejelentést tesz, akkor ezen bejelentési nappal, mint elsőbbségi nappal, egy éven belül szabadalmi bejelentést tehet bármelyik tagállamban. (Lásd rész­letesen: VI. Fej. 3. pont.) 2. A SZABADALMAZTATHATÓSÁG FELTÉTELEI A magyar Sztv. 1. §-a szerint: „Szabadalmaztatható minden haladást jelentő új találmány, amely iparilag értékesíthető.” A jogszabály szerint a szabadalmaztathatóság legfontosabb fel­tételei a következők: 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom