Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)
II. A találmány
II. A találmány 1. MŰSZAKI ALKOTÁSOK FAJAI Az ember tevékenysége során különféle műszaki megoldásokat, műszaki alkotásokat hoz létre. A műszaki megoldás, alkotás fogalmát a továbbiakban a legtágabban értelmezzük és használjuk: ez magában foglalja a természettudomány minden ágát, beleértve az agrotechnikát és zootechnikát is. Nem tekinthető azonban műszaki megoldásnak, alkotásnak az olyan gondolat, amely megvalósíthatatlan (pl. örökmozgó). Az alkotás szó nyelvtani értelméből viszont következik, hogy műszaki alkotás a (megvalósítható) terv és elképzelés, annak tényleges gyakorlati megvalósítása előtt is. A műszaki megoldást értelmezésünk alapján el kell azonban határolnunk a felfedezéstől. A KGST országok találmányi hivatalainak képviselői által kidolgozott fogalommeghatározás szerint ugyanis „felfedezésnek tekintendő az anyagi világ korábban nem ismert, objektíve létező törvényszerűségeinek, tulajdonságainak és jelenségeinek elméletileg bizonyított vagy kísérletileg igazolt megállapítása” (SZK. 1965. 123. old.). Természetesen a felfedezések jelentőségét mi is nagyra értékeljük, de a logikai elhatárolás érdekében meg kell állapítanunk, hogy azok másfajta szellemi tevékenység eredményei. Ezenkívül a felfedezés eredménye többnyire csak közvetetten használható fel, annak társadalmi felhasználásához további műszaki megoldásokra, további alkotó tevékenységre van szükség. E felfogás értelmében a műszaki alkotások mind jellegüket, mind jelentőségüket illetően igen sokfélék lehetnek. A műszaki megoldási)
