Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)

I. A szabadalmi jog fejlődése és szerepe

évtized alatt számos, az újításokról és találmányokról szóló rendelet lépett hatályba és váltotta fel egymást.

Az első ilyen jogszabály a műszaki újítások díjazásáról és az újítási javaslatokkal kapcsolatos ügyek intézéséről szóló 11.940/1948. (XI. 30.) Korm. sz. rendelet, valamint az államnak felajánlott találmányok szerzői jogvédelméről és díjazásáról szóló 11.950/1948. (XI. 30.) Korm. sz. rendelet volt.

A szocialista tervgazdálkodás építése, a feltalálói mozgalom kibontakozása és a szocialista jogi fogalmak tisztázása a szocialista feltalálói jog állandó fejlődését eredményezte. A feltalálói jogról szóló rendeleteket jogszabályalkotó szerveink időszakonként felülvizsgálták és az előző szabályozás hatályon kívül helyezésével, a korábbi szabályokat továbbfejlesztve, új jogszabályt alkottak. Feltalálói jogunk jelenleg hatályos szabályait az újításokról és találmányokról szóló 29/1959. (V. 20.) Korm. sz. rendelet (a továbbiakban : Ur.) tartalmazza.

A magyar szabadalmi és feltalálói jog történetének főbb állomásairól szóló rövid beszámolónk során említést tettünk már a Nemzetközi Iparjogvédelmi Unióról. Megemlékezésünk nem volna teljes, ha a szabadalmi jog történetének ismertetése alkalmával nem térnénk ki a szabadalmi jog nemzetközi fejlődésére, más szóval arra, hogy a szabadalmi jog egyes kérdései a Nemzetközi Iparjogvédelmi Unió létrejöttével, az uniós egyezményben nemzetközileg egységesítést, illetőleg rendezést nyertek.

A múlt század folyamán a különböző országok előbb kétoldalú államközi szerződésekben rendezték egymás között az iparjogvédelmi kérdéseket (köztük a szabadalmi kérdéseket is), majd több évi előkészítő munka eredményeképpen az 1883. évben Párizsban létrejött a Nemzetközi Iparjogvédelmi Unió, amely a kölcsönösség alapján biztosít védelmet az Unió tagállamaiból eredő szabadalmak, ipari minták és védjegyek számára. (Magyarország 1909. jan. 1-i hatállyal csatlakozott a Nemzetközi Iparjogvédelmi Unióhoz: 1908. évi LII. tv.) A Nemzetközi Iparjogvédelmi Unió, a létrehozása óta eltelt nyolc évtized alatt, egyrészt a szabadalmi jog számos fontos nemzetközi kérdését oldotta meg, másrészt komoly hatást gyakorolt az egyes országok szabadalmi jogának fejlődésére.

19