Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)
VIII. Szabadalmi perek
E törvény 1. §-ában foglalt meghatározás szerint „ha a szabadalom tulajdonosa találmányát a szabadalom megadásának kihirdetését követő három év alatt Magyarország területén sem maga, sem belföldi vállalkozó útján lényegileg és kellő terjedelemben gyakorlatba nem vette és nem gyakorolja, a Budapesti Fővárosi Bíróság kárpótlás és esetleg biztosíték nyújtása ellenében olyan megbízható belföldi vállalkozónak, aki a szabadalomtulajdonostól engedélyt kért, de nem kapott, kényszerengedélyt adhat, kivéve, ha a szabadalomtulajdonos mulasztását kellőképpen igazolja.” A kényszerengedély megadásának tehát két együttes feltétele van: az egyik az, hogy a szabadalom engedélyezésének kihirdetésétől három év teljék el, amely idő alatt a szabadalmat gyakorlatba nem vették, a másik, hogy az, aki a kényszerengedélyt kéri, a szabadalomtulajdonostól licenciát kért, de nem kapott. A kényszerengedély intézményének a külföldi szabadalmak magyarországi felhasználását illetően van jelentősége. Azok a külföldi szabadalomtulajdonosok ugyanis, akik Magyarországon találmányaikat szabadalmaztatják, sok esetben szabadalmi oltalom alatt álló találmányukat nem kívánják megvalósítani. (Lásd XII. Fej. 1. pont.) Ezért ilyen esetben a kényszerengedély intézménye törvényes lehetőséget ad arra, hogy olyan külföldi szabadalmat, amelynek tulajdonosával reális feltételek mellett nem lehet megegyezni, mégis meg lehessen valósítani. Mi volt a kényszerengedély intézménye bevezetésének gazdasági célja ? A szabadalom a tőkés társadalomban monopolhelyzetet biztosít a szabadalom tulajdonosa számára. Ezt a szabadalom tulajdonosának azzal kell viszonoznia, honorálnia a tőkés társadalom irányában, hogy találmányát megvalósítja, vagyis gyakorlatba veszi. A társadalommal szembeni ezt a kötelezettségét azonban sem a belföldi, sem a külföldi szabadalomtulajdonos nem minden esetben teljesítette. Nem egy olyan találmány akadt, amelyet bel- vagy külföldi nagy monopóliumok éppen abból a célból vásároltak meg, hogy annak megvalósítását önkényesen megakadályozhassák. Tették ezt pedig vagy azért, mert a találmány megvalósítása számukra nagy beruházásokat ten volna szükségessé, vagy pedig azért, mert a megvalósítás a kartell, a tröszt profitérdekeit sértette volna: a találmány megvalósítása az árak leszállítására kényszerítette volna őket. A joggal való visszaélés, az ilyen társadalomellenes és a szóban forgó országban az iparfejlesztést és a közösség érdekeit sértő magatartásokkal szemben (függetlenül attól, hogy azok bel- vagy külföldi 11 Találmányok, szabadalmak 161
