Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)
I. rész. Újítások
kező esetben a normakedvezményre való jogát elveszti. A normakedvezmény elvesztése azonban nem vonja magával az újításhoz fűződő egyéb jogok elvesztését is, mert azokat a 38/1957. (VI. 23.) Korm. sz. rendelet 9. §. (7) bekezdése szerint a megvalósítástól számított egy éven belül érvényesítheti. A népgazdaság érdeke, hogy az újítás minél gyorsabban, az újításban érdekelt munkaterületen minél szélesebb körben terjedjen el. Ha az újító javaslatát nem jelenti be, csak akikor, ha már több hónapon keresztül élvezte a régi norma alapján az újítás révén ránézve megnyíló többletkereset lehetőségét, ezzel kárt okoz a népgazdaságnak, mert csak ő egyedül dolgozik az újított munkafolyamattal. Éppen a javaslat bejelentésének mellőzésével — mely az újítás szándékos eltitkolása is lehet abból a célból, hogy a keresetkülönbözetet 6 hónapnál is hosszabb ideig élvezhesse — meggátolja a jó munkamódszer széleskörű elterjedését. Ez pedig káros a népgazdaságra. Ezért fosztja meg a jogszabály azt az újítót a normakedvezménytől. aki újítását az alkalmazásba vételt követő 8 napon belül nem jelenti be. Felmerül a kérdés, mikortól számít ez a 8 nap. Ezt a kérdést célszerű egy. a gvakorlat során felmerült üggvel kapcsolatban megvizsgálni. A normás az újítás bejelentésekor megtagadja az újítótól a normakedvezménvt és hivatkozik arra, hogy az úiító javaslatát az úütás bejelentését megelőző 4 héten át már alkalmazta. Mivel a 8 napos beielentési határidő már letelt, a normás szerint az újító normakedvezményre már nem tarthat igénvt. Az úiító ezzel szemben azzal érvel, hogv újításának kísérletezése közel fél esztendőt vett igénkbe. E fél esztendő alatt teliesítménve erősen ingadozott, attól függően, hogv a választott megoldási mód biztonságos volt-e és a célnak megfelelt-e. Ezt béralapjával igazolja. Telipsítm én vének változása és bérének ingadozása alátámasztja az újító érvelését. IIven esetben belvesen járt el a iavaslattevő, amikor 4 hétig várt újításának bejelentésével, ha valóban 4 hét volt szükséges annak megállapításához, hogy a most már kidolgozott munkamódszer a norma túlteljesítését és a többlettermelést állandóan biztosítsa. Tehát ha kísérletről van szó. a 8 napos határidő attól az időponttól számít, amikor a kísérlet befejezettnek tekinthető. Ezt a kérdést természetesen mindig esetenként kell megvizsgálni. A 8 napos bejelentési határidő elmulasztása a normakedvezmény alkalmazását kizárja. Ha tehát e határidőn belül az úiítást nem jelentik be. az újítók, illetve társúiítók, sőt a munkamódszert önként átvevők sem részesülhetnek normakedvezménvben. Közömbös a norma szempontjából az. hogy ki jelenti be a 8 napon belül az újítást. Bejelentheti azt maga az úiító, bejelentheti azonban más harmadik személy is. például az önként átvevő. Ha egyszer 8 napon belül az újítást bejelentették, a normakedvezmény a jogszabályban megállapított minden jogosult részére jár. Az újítónak a normakedvezmény alapján járó többletkeresetét az újítási díjból levonni nem lehet. Az újító részére tehát jár a normakedvezmény is és az újítási díj is. Ha a normakedvezmény folytán népgazdasági eredmény az első 6 hónapban nem jelentkezik, 88
