Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)
I. rész. Újítások
(7) Ha az újítás használatbavételéhez begyakorlás: időre van szükség vagy a műszaki norma nem állapítható meg, a vállalat igazgatója a 14—16. §-oknak megfelelően ideiglenes normát vagy begyakorlási pótlékot alkalmazhat.” A (8) bekezdést a 37/1956. (X. 14.) MT sz. rendelet 11. §-a módosította. E rendelet 1956. évi nov. hó 1-én lépett hatályba. A 11. § szövegét az alábbiakban közöljük: „A munkanormák készítéséről és kezeléséről szóló 32/1952. (IV. 22.) MT sz. rendelet 18. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (8) Az újítást önként átvevőnek a régi és az új norma közti különböztetet az újítás átvételétől számított 3 hónapig el kell számolni.” E 11. §-t a 38/1957. (VI. 23.) korm. sz. rendelet hatályon kívül helyezte. A folyamatban levő ügyekre a 38/1957. (VI. 23.1 korm. sz. rendelet 35. § (2) bek. a) pontja értelmében a korábban hatályban volt rendeletet kell alkalmazni. Az alábbiakban a folyamatban levő ügyekkel kapcsolatos rendelkezésekre nem térünk ki, mivel az erre vonatkozó rendelkezések úgyis csak átmeneti időre kerülnek alkalmazásra. A továbbiakban kizárólag azokat a rendelkezéseket közöljük, amelyek 1957. évi június 23-a után megvalósított vagy elfogadott újításokra nvemek alkalmazást. Az újítással kapcsolatos bérezésekre vonatkozó rendelkezéseknek az a célja. hogy az újításokat minél szélesebb körben valósítsák meg. továbbá, hogy a megvalósító helven mindazokat a lehetőségeket, amelyeknek kiaknázása a népgazdaság számára hasznos, maradéktalanul és teljes egészében valóraváltsák. A bérezéssel kaDcsolatos rendelkezések is ezt a célt szolgálják. Az újítónak, továbbá az újítást önként átvevőnek közvetlen anyagi érdeke, hogy az úiítást minél előbb alkalmazza, továbbá, hogy az újításban biztosított lehetőségeket a népgazdaság érdekének megfelelően teljes egészében megvalósítsa. Ezáltal az újító és az úiítást önként átvevő anyagilag is érdekelt abban, hogy a népgazdasági eredmény minél gyorsabban és minél nagyobb mértékben következzék be. A csoportnormáról szóló rendelkezések szerint, ha az újítás csoportnormát érint, például olymódon, hogy a csoport létszáma csökkenthető, mert a csoport tagjai által végzett munkafolyamiatok egyike kiesik, ezt a normakedvezmény, illetőleg a bérezés szempontjából figyelembe kell venni. A csoportnorma rendelkezésekhez rokontermészetű elvet domborítanak ki az alábbi elvi döntések: Ha az úiító több munkaműveletet egybevon és az újítás következtében például két egymás után következő munkafolyamatot oly módon egyesít, hogv az egyesített munkafolyamat időszükséglete kisebb, mint a korábban gyakorlatilag alkalmazott két vagy esetleg több munkafolyamatra megadott idő, a bérezés szempontjából ezt 85