Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)
I. rész. Újítások
érmek megfelelően a csökkentett költségek figyelembevételével történik, ennélfogva az újítás aredmenye nem a megvalósító, hanem a megrendelő vállalatnál mutatkozik. Mégis a Vasipari vállalat mint az újítás alkalmazója, megköti a szerződést az újitoval. Annak tudatában azonban, hogy az eredmény nem nála mutatkozik, a szerződéskötésbe már ibevonja a konzervgyárat is. Természetesen a példa szerinti áthárítási folyamat csak akkor lehet akadalytalan, ha a rendelet szabályozásait az ügyintézés során pontosan betartják. Nemcsak a példaképpen ismertetett esethez hasonló áthárítási esetek jelentkeznek a gyakorlatban, hanem mások is. Az áthárítás szükségessége többféle újításnál merülhet fel. Üj cikk, termék keletkezésénél, bérmunkánál, beruházásnál. Űj cikk gyártását eredményező újításnál a termelt mennyiséggel arányosan kell megállapítani az újítási díjat. Alsó határt nem szab meg a rendelet, de a felső határt szabályozza, illetve korlátozza, a díj nem haladhatja meg a 'termelt mennyiség önköltségének 5J/o-át. Hangsúlyozni kell, hogy a gyártási önköltség és nem az új cikk árának százalékában történhet a díj megállapítása. A díj százalékos mértékének megállapítását az összes körülmény mérlegelésével kell végezni, figyelembe veendő az új cikk használati jelentősége, minősége, kiviteli formája, esetleges exportképessége stb. Bérmunkánál előadódhat az az eset, hogy a munkát végző gyárban az egyik dolgozó az általa — munkaköri kötelességeként — sorozatban készített terméket úgy változtatja meg, hogy az az eredeti formáját megtartva, a minőséget sem rontja. Az újítás eredménye anyagmegtakarításban jelentkezik. A munkát elvégző gyár csak a tényleges költségeket számíthatja fel, így az eredmény nem nála mutatkozik. Mégis ennek a vállalatnak kell kifizetnie a díjat, majd ezután háríthatja át annak terhét a bérmunkát végeztetőre. Hozzá kell tenni mindehhez még azt is, hogy e példa esetében tudni kellett, hol jelentkezik a népgazdasági eredmény, a szerződés megkötésébe be kell vonni tehát az eredmény élvezőjét is. Beruházásnál megvalósított újításnál is felmerülhet a díj áthárítás kérdése. Vegyünk példának egy építkezést, egy gyár új műhelycsarnokának felépítését. A tervek elkészülnek, az előzetes költségvetést elfogadják és a Beruházási Banknál iaz már biztosítva van. Újító változtatást javasol az elfogadott terv egyes részeire vonatkozóan. A javaslatot elfogadják, a terveket megváltoztatják és ennek kihatásaként a költségvetést is csökkentik. Az újító az építtető vállalattal köti meg a szerződést, a díjat is annak kell kifizetnie. Mivel azonban a Beruházási Bank csak a tényleges kiadásokat téríti, az újítás révén keletkező megtakarítás nem a vállalatnál, hanem a Beruházási Banknál jelentkezik. Ennélfogva az újítási díj kifizetését a Banktól kell kérni — díj áthárítás formájában. Az áthárításhoz az újítási javaslatot, a megvalósítási szerződés másodlatát, a költségvetés megfelelő részének megjelölését és a vonatkozó egyéb adatokat kell a Banknál ismertetni. Természetesen a beruházásokkal kapcsolatos újításokra is vonatkozik az a tétel, amely szerint: „Ha már a 6 Kézikönyv — 14/27 S 81
