Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)

I. rész. Újítások

É szakasz további bekezdései a munkaköri kötelességgel kapásom latos kérdéseket, továbbá a .kutatói és tervezői munkakörben alkal­mazott dolgozókra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák. Ezek — fontosságukra tekintettel —- részletesebb ismertetést igényelnek. A szocialista bérezés alapelvéből következik, hogy ugyanazért a munkáért kétszeres ellenértéket igényelni nem lehet. A javaslattevő a tőle kötelességszerűen elvárható munkájáért járó ellenértéket bér formájában már megkapta. Ezért mondja ki az új rendelet 8. §-a (6.) bekezdésének d. pontja, hogy nem lehet szerződést kötni az olyan javaslat megvalósítására és ennek folytán nem lehet díjazásban ré­szesíteni az olyan javaslatot, amelynek előterjesztése a javaslattevő­nek munkaköréből folyó kötelessége. A munkaköri kötelességre vo­natkozó szabályokat egyébként a rendelet 8. §-a tartalmazza. Milyen rendelkezéseket tartalmaz a rendelet a munkaköri kötelességre vo­natkozóan? Kifejezetten leszögezi a jogszabály, hogy az illető ipar­ágban már alkalmazott, a javaslattevő munkaterületével összefüggő javaslat előterjesztése teljes mértékben munkaköri kötelessége a vál­lalati igazgatónak, a főmérnöknek, a főkönyvelőnek, továbbá az irá­nyító szerv szakelőadójának és a nála magasabb beosztásban alkalma­zott dolgozónak. Az említett javaslatok megtétele ugyancsak munka­köri kötelessége az illetékes miniszter által megjelölt, a most említett dolgozókéhoz hasonló munkakörben alkalmazott dolgozóknak. Ha te­hát a felsorolt dolgozók olyan javaslatot nyújtanak be, amely az illető iparágban előzőén bármikor már alkalmazásban volt, a javas­latot újításként elfogadni nem lehet, még akikor sem, ha a javaslat szerinti megoldást a javaslattétel időpontjában az iparágban már ré­gebben nem alkalmazzák. A rendelet szerint kutatói munkakörben alkalmazott dolgozó­nak munkaköri kötelessége az alkalmazó szerv tématervében sze­replő, illetőleg a reábízott feladatokkal összefüggő javaslat megtétele. E rendelkezés értelmében tehát kutatói munkakörben alkalmazott dolgozó nem terjeszthet elő újítást olyan témára vonatkozólag, amely az alkalmazó szerv tématervébe fel van véve. Ugyanez a szabály érvényesül azokra a javaslatokra vonatkozó­an, amelyeket a kutatói munkakörben alkalmazott dolgozó a reábí­zott feladatokkal összefüggően terjeszt elő, még akkor is. ha a megol­dandó feladat az alkalmazó szerv tómatervében nem szerepel. Hang­súlyozni kell, hogy a munkakör, nempedig a szolgálati helv a döntő. Ebből következik, hogy például vállalatnál kutatói munkakörben al­kalmazott dolgozónak sem lehet az említett tárgyú javaslatait újítás­ként elfogadni. Fontos eltérést tartalmaz a régi rendelettel szemben az új rende­letnek a tervezői munkakörben foglalkoztatott dolgozókra vonatkozó rendelkezése. Eddig a tervezők általában csak találmány esetén ré­szesülhettek díjazásban. Az új rendelet figyelembe veszi azokat az eltéréseket, amelyek a kutatói és tervezői munka között jelentkez­nek. Ennek megfelelően a tervezők részére már megadia a lehetősé­get arra, hogy újítsanak. Tervezői munkakörben foglalkoztatott dol-4* — 14 21 S 51 __

Next

/
Oldalképek
Tartalom