Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)
I. rész. Újítások
mindenkire, aiki az újítási ügyintézés során tevékenységet fejthet ki. Vonatkozik tehát például a kalkulátorra vagy a szakvéleményezőre is. Kiket kell hozzátartozónak, tehát olyan személynek tekinteni, akiknek újítási ügyében az egyébként eljáró szerv hivatalos tevékenységet nem fejthet ki? Az 1954. évi VI. törvénnyel és az 1957. évi VIII. törvénnyel módosított 1952. évi III. törvény (Polgári Perrendtartás) 13. §-a sorolja fel azokat, akiket hozzátartozónak kell tekinteni. Eszerint hozzátartozó az egyeneságbeli rokon, ennek házastársa, az örökbefogadó és nevelőszülő, az örökbefogadott és nevelt gyermek, a testvér, a házastárs és jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa. Ha tehát az újítás elbírálására, illetőleg ügyintézésére egyébként hivatott szerv az lijítóval a most felsorolt rokonsági kapcsolatok valamelyikében áll, az ügyben hivatalos tevékenységet nem szabad kifejtenie. Előfordulhat olyan eset is, hogy a most említett kizáró okok egyike sem forog fenn, mégsem kívánatos, hogy az egyébként ügyintézésre illetékes szerv az ügyben eljárjon. Tegyük fel, hogy az újító a szakvéleményezésre felkért személlyel haragos viszonyban van. Ilyenkor ez a személy hárítsa el magától a szakvéleményezést., megjelölve az okot, tehát azt, hogy az újítóval fennálló haragos viszonya miatt nem kíván az ügyben érdemben áUástfogialni. Ugyancsak összeférhetetlen lenne, ha az igazgatónak, helyettesének, a főmérnöknek, a főkönyvelőnek, a vállalat munkaterületére vonatkozó javaslatát a vállalat bírálná el. Ezért mondja ki a rendelet, hogy a most említett személyek javaslatait döntés és további eljárás céljából a közvetlen felettes szervhez kell felterjeszteni. Ha a vállalatnak van középfokú irányító szerve, ennek kell a javaslat elfogadása tárgyában dönteni. Középfokú irányító szerv hiányában pedig a minisztérium illetékes az érdemi állásfoglalásra. Amennyiben a közvetlen felettes szerv a javaslatot újításként elfogadja, n szerződést is ő fogja az újítóval megkötni, de a vállalat nevében. A szerződés alapján tehát a vállalat lesz jogosított, de kötelezett is. Megjegyezzük, hogy az újítási előadó nem vezetőállású, az általa 'benyújtott javaslatot tehát nem a felettes szerv, hanem a vezető fogja elbírálni. Persze, mint már említettük, ilyen esetben az újítási előadó hivatalos tevékenységet nem fejthet ki, az ő javaslatának ügykezelését a vezető által erre az ügyre kijelölt dolgozó végzi. Ugyancsak a mozgalom tisztaságával összefüggő kérdés, hogy ki bírálja el az irányító szerv szakelőadója által a vállalatnál benyújtott újítási javaslatot. Az elbírálás a vállalat igazgatójának jogkörébe tartozik. Tekintettel azonban arra, hogy az irányító szerv szakelőadójának munkaköri kötelessége kiterjedhet a vállalatra is, az igazgató az irányító szerv vezetőjének állásfoglalását köteles kikérni arra vonatkozólag, hogy a javaslat előterjesztése a szakelőadónak nem tartozott-e munkaköri kötelességei közé. Az irányító szerv nemleges válasza esetén a további ügyintézés (kísérletre, illetve megvalósításra vonatkozó szerződés megkötése) már teljesen a vállalat igazgatójának hatáskörébe tartozik.
