Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)
II. rész. Találmányok
kozásbán azonban ä két terűiéi rokon, sőt egymáshoz kapcsolódik. Á szerzői jogot az 1921. évi LIV. törvény és az azt kiegészítő törvények és rendeletek szabályozzák. A szerzői jog körébe tartoznak az írói művek, a zeneművek, a színművek, zenés színművek és zeneművek, nyilvános előadásnak a joga, a képzőművészet és iparművészet alkotásai, a fényképészeti művek, mozgófényképészeti művek, továbbá a szövegképek (illusztrációk), térképek, földrajzi, helyrajzi (topográfiai), építészeti, mérnöki és más műszaki, valamint tudományos vonatkozású tervek, rajzok, ábrák, vázlatok és plasztikai művek. A szerzői jog magát a művészeti alkotást, s annak többszörösítését kívánja oltalomban részesíteni, míg az ipari tulajdonjog körébe eső szabályozás az ipari felhasználással kapcsolatos jogállást rendezi. A szerzői jogról szóló törvény IV. fejezete foglalkozik a képzőművészet és iparművészet alkotásainak jogi oltalmával. A törvény 60. §-a szerint a képzőművészet körébe — rajz, festés, építészet, szobrászat, metszés, kőnyomás stb. — tartoznak. Az iparművészeti alkotásokat a törvény közelebbről nem határozza meg. Itt nehéz elhatárolni egymástól a szabadalmazható találmányt, valamint az annak külső művészi formában való megalkotását. Ez vonatkozik elsősorban az építészeti alkotásokra, valamint az iparművészeti alkotásokra is. Ipari vállalataink számos esetben bíznak meg iparművészeket egyes iparcikkek külső alakjának művészeti kivitelben történő megvalósítása céljából (például rádiók, zenegépek, Jakberendezési cikkek stb.). A külső művészeti megoldás az esetek igen nagy számában a technikai megoldással is összefügg, például egy rádiókészülék, vagv zenegép modelljének művészi kivitelénél egyrészt figyelemmel kell lenni a belső technikai megoldásokra, másrészt számos technikai hatást is ismerni kell az iparművésznek, például hangvisszaverődési jelenségek stb. Ha a megoldás találmányi jellegű is egyúttal, erre vonatkozóan az ipari tulajdon körében lehet a találmányra oltalmat biztosítani, míg a szerzői jog magának a modellnek, ezt ábrázoló rajznak, az alkotó munkának a többszörözési jogát rendezi. Műszaki hatást jelentő elgondolásnak ipari úton történő többszörözése az ipari tulajdonjog körébe tartozik, míg az esztétikai hatást jelentő gondolat terjesztését már a szerzői jog szabályozza. Hasonlóképpen tudjuk elkülöníteni a mérnöki és más műszaki, valamint tudományos vonatkozású tervek, rajzok, ábrák és vázlatok szerzői jogi oltalmát a szabadalmi oltalomtól. Kétségtelen azonban, hogy a két jogterület kapcsolódik egymáshoz, mint ahogy ezt a szerzői jogi törvény 60—67. § és például a szabadalmi törvény 5. §-ában foglaltakból is kitűnik. A szabadalmi oltalommal rokon terület az ipari mustrák és minták jogi oltalma. Az 1907. évi 107.709 számú kereskedelmi miniszteri rendelet szabályozza az ezzel kapcsolatos jogi oltalmat és az oltalom megszerzéséhez szükséges jogi eljárást. Az ipari készítményeken alkalmazható új minták készítői, illetve ezek jogutódai új ipari mintáikra nézve oltalomban részesülnek. Minta alatt valamely cikk külső alakjára vonatkozó és ezen iparcikken alkalmazható alakításnak, illetve ábrázolásnak példánya értendő. A minta épp úgy vonatkozhat 144
