Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)
I. rész. Újítások
kell megállapítani, elkészíteni. Helyes és szükséges, ha ékbe- a munkába a helyi szakszervezetet és az újítási előadót is bevonják, mert a feladattervek széleskörű tudatosítása és propagálása elsősorban az ő feladatuk. Az újítási feladatterv csak akkor szolgálja a kívánt célt. ha az legjobban kifejezi a vállalat szükségleteit. Az újítási feladattervnek tartalmaznia kell tehát mindazon problémákat, amelyeknek megoldása előmozdítja a termelékenység emelését, az önköltség csökkentését, a minőség javítását, általában az üzemek szorongató szűk keresztmetszetek kiküszöbölését. Igen egészséges, ha az újítási feladattervek összeállításánál a felsőbb szervek szempontjait, valamint a kooperáló vállalatok problémáit is figyelembe veszik. Mindezekután nézzük meg konkréten, hogy történik az újítási feladatterv teljes elkészítése. A vállalat vezetősége felméri mindazon problémákat, amelyeknek megoldása a vállalat szempontjából legelsősorban szükségesek. Ehhez nagymérvű segítséget nyújt a dolgozók meghallgatása is, hiszen a helyi problémákkal ők vannak leginkább tisztában. A feladattervi pontoknak meghatározottaknak, világosaknak kell lenniük és nem terjengőseknek. Ezeket a pontokat olyan szakszerűen kell megfogalmazni, hogy azokból minden dolgozó — fizikai és értelmiségi egyaránt — tisztán megismerhesse, hogy a dolgozók kezdeményezésétől milyen problémák megoldását várja el a vállalat. A feladattervi pontokban rá kell mutatni arra is, hogy milyen módon kívánják megoldani az ott felvett problémákat. Ez elsősorban a gazdaságosság miatt szükséges, mert tudjuk, hogy minden elgondolás olcsóbban és költségesebben is megoldható, ami azonban a népgazdaság számára nem mindegy. A feladattervi pontoknak ismertetnie kell azt is, hogy a tervbe vett feladattal miért kívánnak foglalkozni, annak megoldása mit jelent a vállalatnak és a népgazdaságnak. Helyes megjegyezni a feladattervi pontoknál azt is, hogy melyek a már ismert megoldások, azok alkalmazása helyi viszonylatban miért nem célszerű, nehogy az újító tevékenysége valamely helytelen, elavult vagy nem gazdaságos megoldások felé irányuljon. A feladattervi pontoknál helyes a megoldás gazdasági eredményét szemléltető módon a dolgozók elé tárni. (Pl. egy kisgép alkalmazása x összegű anyagi megtakarítást jelent a vállalatnak, ami gazdasági értékben, üzemi viszonylatban négy családi házat, országos viszonylatban pedig 450 családiház felépítését jelenti.) Az újítási feladattervnek fel kell tüntetnie azokat a határidőket is, amelyekre a problémák megoldását kitűzték és természetesen azt is, hogy a problémák megoldása esetén mennyi újítási díj és jutalom vár a sikeres újítókra. A jutalmat már az egyes feladattervi pontoknál fel lehet tüntetni. Ezen jutalom összegét, a rendelet rendelkezése szerint, 3000 Ft-ig lehet megszabni, melyet azonban a kifizetendő újítási díjból levonni nem lehet. 130
