Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)

I. rész. Újítások

Ezt meghaladó összeget csak a minisztérium engedélye alapján hasz­nálhatnak fel. (7) Az állami költségvetésből fenntartott állami szerveknél (intézményeknél stb.) az újításokkal kapcsolatos díjak és költségek fedezetéről a megvalósító szerv költségvetésében kell gondoskodni. (8) Több népgazdasági ágat érintő vagy jelentős újítás kísérle­tezéséhez és megvalósításához szükséges összegeket az Országos Találmányi Hivatal költségvetési hitelkeretéből rendelkezésre bocsát­hatja, * Alapvető változást tartalmaz a rendelet a kísérletezési, meg­valósítási költségekre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban. A hatá­lyon kívül helyezett rendelkezések szerint minden vállalatnak a béralaptól független külön pénzügyi fedezete volt az újítási javas­latok kísérletezésére és megvalósítására. Ez a fedezet nem volt egyenlő nagyságú. A minisztérium az irányítása alá tartozó összes vállalatok béralapja 0,5°/o-ának megfelelő összeget osztott szét egyes vállalatai között olymódon, hogy az egyik vállalatnak többet, a másiknak kevesebbet engedélyezett az említett célra. Ez a szabá­lyozás nem volt kielégítő mert ha a vállalat részére engedélyezett fedezet kimerült, csak hosszas, bürokratikus utánjárással tudott újabb fedezethez jutni, ami a kísérletezést és a megvalósítást késlel­tette. Az új rendelet segít ezen a bajon, amikor kimondja, hogy a kísérletezéssel és megvalósítással kapcsolatos költségeket a vállala­tok termelési költségként számolhatják el. Ez azt jelenti, hogy a vállalat a szükséges összeget keltheti el újítások kísérletezésére és megvalósítására. A kifizetett költségek természetszerűleg terhelik az önköltséget. Ez azonban nem jelent szigorítást a régi jogi helv­­zettel szemben, mert eszerint is a külön pénzügvi fedezet terhére történő kifizetések terhelték az önköltséget. További kedvezmónv­­ként ielentkezik. hogv az említett költségeket, amennviben a tárgv­­negvedéven belül nem térülnek meg. négy negvedévre el lehet osztani, sőt az időbeli elhatárolás nvolc negyedévre is terjedhet, ha a költségek a vállalat éves termelési költségének lnV-át meghaladják. Az időbeli elhatárolás a naptári évtől függetlenül történhet Ez azt jelenti, hogv a költségek arányos részét a következő naptári évekre át lehet vinni. Ha az újítás kísérletezése, illetőleg megvalósítása beruházást kíván, a szükséges költségeket azokból a forrásokból kell fedezni, amelvek a beruházások megvalósítására szolgálnak. Ilyen források például a beruházási hitel, a vállalatfejlesztési alap, az önköltség­csökkentéssel kapcsolatos bankhitel stb. Előfordulhat, hogy az egyik vállalat által megvalósított újítás népgazdasági eredménye egészben vagy részben nem a megvalósító vállalatnál, hanem egy másik vállalatnál jelentkezik. Gondoljunk például egy olyan újításra, amely félkésztermékre vonatkozik. E félkészterméket a továbbfeldolgozó vállalat munkálja meg és 9 J04

Next

/
Oldalképek
Tartalom