Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)
I. rész. Újítások
kozóan a (3) bekezdés érteimében döntést kért és kapott volna, — az úiító részére az általa eredetileg kért díjat — a R. keretei között — meg kell fizetnie. Lesz rá eset, hogy a megvalósító szerv kért ugyan a (3) bekezdés szerint döntést az igénybevételre, de a miniszter döntése elhúzódik és a megvalósító szerv a döntésre nem várva az újítást gyakorlatba veszi. Felmerül a kérdés, hogy ilyen esetben az újítónak meg kell-e várnia a miniszter döntését, vagy pedig a gyakorlatbavétel után azonnal követelheti a díjat. — Véleményünk szerint az újító követelési igénye a gyakorlatbavétellel azonnal megnyílik. Ha a megvalósító szerv nem várta meg a döntést, arra az újítónak sem kell várnia és így a további vitában nem a (3) bekezdés, hanem a (4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a díj mértékére. A díjigény érvényesítése tekintetében viszont a (3) bekezdés szerint — ha a díj kifizetését a megvalósító szerv megtagadja vagy az újító által eredetileg kért díjnál kevesebbet akar fizetni — az újító a bíróságtól kérheti a díj megállapítását és a megvalósító szervnek fizetésre kötelezését. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a (4) bekezdés rendelkezése szerint csak a R.-ben megállapított keretek közötti díjat kell megfizetni. Ha tehát az újító nem a R. 11. §-ában megadott irányelveknek és rendelkezéseknek megfelelő díjat. kérte eredetileg, hanem ennél többet, akkor a megvalósító szerv, vagy per esetén a bíróság a díj mértékét is elbírálás tárgyává fogja tenni. * A fentiekben eddig csak az újításokkal kapcsolatos jogvitákra vonatkozó rendelkezésekkel foglalkoztunk. A találmányok tekintetében különbséget kell tennünk a szabadalom engedélyezése, valamint a találmány értékesítése körüli esetleges jogviták között. Az első kérdésben a jogorvoslati lehetőségek és eljárás tárgyalása nem ennek a könyvnek anyaga. A második kérdésben, tehát a találmánynak állami szerveknél történő hasznosítása körül keletkező jogvitákra a R. 28. §-a értelmében a fentebb tárgyalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Ugyanis ha a feltaláló a találmányát akár a szabadalom engedélyezése előtt, akár a szabadalom engedélyezése után állami szervnél kívánja hasznosítani, ugyanúgy szerződést kell kötnie a megvalósító szervvel, mint az újítónak. — A szerződés megkötése előtt és után keletkező jogviták pedig csaknem teljesen azonosak. A különbségek közé tartozik, hogy találmánynál munkaköri kötelesség kérdése nem merülhet fel, viszont vitára kerülhet például sor a R. 25. §-áhan meghatározott szolgálati találmány és a R. 26. §-ában biztosított elsőbbségi jog gyakorlása tekintetében. Míg a szolgálati jelleg kérdése körüli viták az engedélyezési eljárásra tartoznak (Országos Találmányi Hivatal — Budapesti Fővárosi Bíróság), addig az elsőbbségi jog tekintetében keletkező viták a R. 26. §-a alapján Í)S
