Zakariás Egon: A védjegy - A Magyar Kereskedelmi Kamara Reklám Kiskönyvtára 1. (Budapest, 1973)
V. Hogyan lehet jó védjegyet kialakítani?
Összefoglalva megállapítható, hogy vannak olyan általánosítható szín-reakciók, amelyek az emberek nagy többségére hatással vannak és cselekedeteiket motiválják. A kialakított színkombinációkat még árnyalataiban sem helyes megváltoztatni. Lényeges, hogy az árut a színekről is asszociálni lehessen. 4. A védjegyek vizsgálata és a vizsgálati lehetőségek korlátái A legnagyobb gondossággal kialakított védjegy általános hatását, tehát azt, hogy a fogyasztó vásárlási döntését megfelelően befolyásolja-e, csak a megfelelő vizsgálatok elvégzése után értékelhetjük. Az új védjegyek vizsgálatának azonban megvannak a természetes korlátái, mert kizárólag vizsgálattal éppen úgy nem lehet hatásos új védjegyet alkotni, mint elektronikus úton klasszikus zenét komponálni. A vizsgálat csupán arra adhat választ, hogy a jogosított meghatározott szempontjai alapján kialakított védjegy a fogyasztók körében előreláthatólag sikerre számíthat-e? A már bevezetett védjegyeknél 5—10 évenként hasznos a hatékonyságra vonatkozó vizsgálatot elvégezni, hogy amennyiben egyes motívumok megváltoztatása szükséges, a védjegyet kellő időben módosítani lehessen. így a fő vagy alap motívumok ismertsége, illetve népszerűsége megmenthető vagy fokozható. A hasonlóság vizsgálatánál általában az összképből indulnak ki, abból, hogy az átlagos szemlélő a védjegyet összetéveszthetőnek tekinti-e vagy sem, mert az azonos részlet motívumok nem mindig jelentenek összetéveszhetőséget. A vizsgálatokat általában különböző technikai és optikai körülmények között kell végezni, tehát gyenge és erős megvilágításban, természetes és mesterséges fényforrásokkal, a távolságok változtatásával stb. Figyelembe kell venni a szelektív hatást is, férfiakra vagy nőkre, fiatalokra vagy idősebbekre, városiakra vagy vidékiekre stb. A védjegy akkor mondható jónak, ha a vizsgálat az alábbi kérdésekben kedvező eredményeket ad: a) Felismerhetőség minden szituációban. Ez vonatkozik mind a lényeges motívumokra, mind a szövegre. A szöveg jól olvashatósága. b) Asszociációs tartalom. Olyan atmoszférát tud-e teremteni, ami a védjeggyel megjelölt terméknek vagy szolgáltatásnak megfelel. c) Bevésési alkalmasság. A védjegy könnyen megjegyezhető és az adott szituációban könnyen felidézhető. d) Megfelelő számú és összetételű vizsgálati személy egyértelműen jónak tekinti-e a védjegyet. Az ilyen vizsgálatok hazánkban még ritkák, de várható, hogy a védjegyek hatásának felismerésével párhuzamosan egyre nagyobb szerepet fognak játszani. A vizsgálatok 24
