Zakariás Egon: A védjegy - A Magyar Kereskedelmi Kamara Reklám Kiskönyvtára 1. (Budapest, 1973)
III. A védjegyek jogi oltalmának megszerzése és fenntartása
Ezekkel a toldalékszavakkal akarja a bitorló jogellenes magatartását leplezni, vagy legalizálni. A felszabadulás előtti gyakorlatban előfordult az is, hogy a védjeggyel ellátott üvegeket, tartályokat, vagy csomagolóeszközöket töltötték meg utánzott áruval. A védjegybitorlás polgári jogi szankcióit a törvény 13. §-ának 2-3-4. bekezdései tartalmazzák: a) Kérni lehet a bitorlás megtörténtének bírósági megállapítását. Általában olyankor kérik, amikor a bitorlás megszüntetéséhez nem fűződik különösebb vagyoni érdek, mert a védjegyet csak egy-két példányon alkalmazták. b) Kérhető az abbahagyás, amivel a további bitorlás megakadályozható. c) Igényelni lehet a sajtó útján történő nyilvánosságra hozatalt. d) Igényelni lehet a jogtalan gazdagodás visszatérítését. e) Kérni lehet a védjegybitorlásra használt eszközök és védjegyek lefoglalását. A bíróság elrendelheti a lefoglalt eszközöknek és termékeknek jogsértő mivoltuktól való megfosztását, vagy magának a címkének az eltüntetését. f) A legfontosabb polgári jogi szankció a kártérítés, amelynek célja az okozott kár megtérítése. Ha lehetséges, úgy az eredeti állapot helyreállítása, ha nem lehetséges, akkor az anyagi értékben kompenzálása, annak az érdeksérelemnek, amelyet a védjegyjogosult szenvedett. A Vjt. 13. § (4) bek. szerint ,, ... kár megállapítása során figyelembe kell venni a védjegy bitorlásnak a vállalat egész gazdasági tevékenységére gyakorolt káros hatását.” A vállalat egész gazdasági tevékenységére gyakorolt káros hatásnak pontos, számszerű eszközökkel történő megállapítása nagyon nehéz, sőt szinte lehetetlen. Ezért utal a Vjt. indokolása a PTK. 358. §-ra, amely a kártérítés általános szabályait tartalmazza. Eszerint meg kell téríteni a konkrétan bizonyítható kárt, amelyik a vagyonban beállott értékcsökkenésből áll — az ún. elmaradt hasznot. A kártérítés mindkét elemének bírói megállapítása rendszerint csak szakvélemény alapján becsléssel történik. A kártérítés másik fajtája — és a bitorlási perekben ez a gyakoribb — az általános kártérítés. A Vjt. 46. §-a szerint a védjegybitorlási perek a Budapesti Fővárosi Bíróság kizárólagos hatáskörébe és illetékességébe tartoznak. Ezzel a joggyakorlat egységessége biztosítható. A hazai gyakorlatban kevés bitorlási per volt. A bitorlás ,tipikusan kapitalista magatartási forma, azonban a verseny élénkülésével nálunk is előfordulhat és elő is fordult. Az ilyen perek egyik érdekes példája a TUNGSRAM védjeggyel kapcsolatos. Rövid tényállás a következő: 13
