Vida Sándor: A védjegy pszichológiai és jogi megközelítésben (Budapest, 1985)
V. Védjegyek összetéveszthetősége a magyar jogban
TEROSEPTOL-tól és összhatásával megerősíti funkciójában a védjegyet. (3. Pk. 24602/1975.40) Bár e határozat alapjául ugyancsak két gyógyszervédjegy összetéveszthetőségének értékelése szolgált, a megoldást ez esetben egészen más körülmények motiválták. Ebben az esetben a védjeggyel ellátott termék mondhatni közömbös, az összetéveszthetőség kérdését a bíróság az összbenyomás, pontosabban a két védjegy által keltett eltérő összbenyomás alapján döntötte el, ill. állapította meg az összetéveszthetőség hiányát. b) Polarizált álláspontok alakultak ki az élelmiszerkészítményekre bejelentett DORITOS védjegy bejegyzése miatti vitában. Az OTH a védjegy bejegyzését a korábbi DORIS védjegyre figyelemmel elutasította. A Fővárosi Bíróság a határozatot megváltoztatta és kimondta, hogy a két megjelölés nem téveszthető össze egymással. A két szó ugyanis nemcsak betű és szó tagszámban különbözik egymástól, hanem kiejtés esetén is jelentős hangzásbeli eltérés van közöttük. A „T” és ,,0” betűk, amelyekkel a kérelmezett védjegy több az ismert védjegynél, olvasva sajátos képi megjelölést kölcsönöznek a szónak, ellensúlyozva a szavak első négy betűje okozta hasonlóságot. A DORIS szó egyébként újabban keresztnévként vagy becenévként is elterjedt, vagy legalábbis nem lehet azt állítani, hogy az átlagos vevő ne találkozott volna rádióban, televízióban vagy moziban egy közismert külföldi fümszínésznő nevével (Doris Day). A Fővárosi Bíróság határozata ellen a Fővárosi Főügyészség fellebbezést nyújtott be, amelyet a Legfőbb Ügyészség fenntartott. A fellebbezési eljárás eredményeként a Legfelsőbb Bíróság az alsófokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezte és megállapította az összetéveszthetőséget. A Legfelsőbb Bíróság 40 SZENTPÉTERI Ádám: Védjegytörvényünk alkalmazásának néhány tapasztalata. Újítók Lapja, 1976. 23. 18. 89