Vida Sándor: A védjegy pszichológiai és jogi megközelítésben (Budapest, 1985)
IV. A közismert védjegy mint reklámpszichológiai jelenség
jegyzi meg ezzel kapcsolatban CATHÉLAT, hogy az ítélet stílusa Balzacnak is becsületére vált volna.35 d) A hatályos francia védjegytörvény alapján közismertnek tekintették a bíróságok a BACCARAT, RICARD, CALOR védjegyeket, de — számunkra meglepő módon — nem tekintették annak a multinacionális és világhírű MONSANTO konszern védjegyét. — A korábbi védjegytörvény (1857) hatálya alatt hozott ítéletek közül a magunk részéről a WATERMAN, SINGER, PONTIAC, LEVI’S védjegyek közismertsége tárgyában hozott francia bírósági ítéleteket tartjuk a legfigyelemreméltóbbaknak. 4. Szociálpszichológia és joggyakorlat A magyar és francia joggyakorlatból bemutatott néhány szemelvény alapján képet alkothatunk magunknak arról, hogy a jogalkalmazó védjegyügyekben hogyan közelíti meg a közismertség fogalmát egy szocialista és egy tőkés országban. Ugyanakkor e két ország joggyakorlatának bemutatásával érzékeltettük a nemzetközi jogfelfogást is. Hiszen, mint említettük, a közismert védjegy oltalma az ipari tulajdon oltalmáról szóló Párizsi Uniós Egyezmény idevonatkozó rendelkezése nyomán terjedt el az egész világon. A magyar, de még inkább a külföldi joggyakorlat alapján arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a különböző országok iparjogvédelmi hatóságai elsődlegesen nem a közismert védjegy fennállását vagy elsőbbségét értékelik, hanem a védjegy által kivívott gazdasági pozíciót, amelyet az az adott kulturális környezetben, általában tömegkommunikációs eszközök segítségével vívott ki magának. A jogvita tárgya ezért rendszerint tulajdonképpen nem 35 VIDA-CATHÉLAT i. m. 15. 78