Vida Sándor: A védjegy pszichológiai és jogi megközelítésben (Budapest, 1985)
IV. A közismert védjegy mint reklámpszichológiai jelenség
nem sokkal bőbeszédűbbek, mint a magyar határozatokban. A következőkben egy e tárgyban készült tanulmányunk33 alapján három újabb keletű bírósági ítélet vonatkozó megállapításait mutatjuk be. a) A villamossági cikkekre használt MAZDA védjegy közismertségét a Párizsi Járásbíróság azzal állapította meg, hogy ez a védjegy „bejegyzése óta (1910) folyamatos reklámozási tevékenység, valamint állandó, erőteljes és üzleti sikerrel koronázott használat következtében a védjegyes termék vevőinek körét messze meghaladóan is ismert, mégpedig a lakosság legszélesebb köreiben, s annak hímeve is elsőosztályú”. A másodfokon eljáró Párizsi Törvényszék az elsőfok ítéletének indokolását annyival egészítette ki, hogy a MAZDA védjegy az azzal ellátott termékek minősége, valamint a reklámozás következtében közismert. E közismert védjegy oltalma szükségességét alátámasztó gazdasági szempontok fejtegetése alkalmával pedig a Törvényszék azt mondotta, hogy „Figyelemmel a vevők pszichológiájára, attól kell tartani, hogy az alperes (a japán MAZDA autógyár) által történő védjegyhasználat helyrehozhatatlan kárt okoz.” Érdemes még arról is megemlékezni, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában arra is utalt, hogy a Luxemburgi Rádió egyik bemondója, amikor bejelentette, hogy a japán gyártmányú MAZDA személygépkocsik megjelennek az európai piacon, a közleményhez hozzáfűzte, hogy „MAZDA, mint a lámpák”. Az ítéletnek ezzel a kitételével kapcsolatban G. Dassas, találóan jegyzi meg, hogy a rádióbemondó asszociációja egyedül a villamosipari cikkekre bejegyzett francia MAZDA 33 VIDA Sándor és B. CATHÉLAT: Marque, notoriété, image. Humanisme et entreprise. 1979. 320/17/117. 76
