Vida Sándor: A védjegy pszichológiai és jogi megközelítésben (Budapest, 1985)

III. Védjegy és marketing

Szabad idő szabad idejüket elsősorban családjukkal töltik, és természetkedvelők.

A fényképanyagból való kiválasztás alkalmával feltűnt, hogy azok a portrék, amelyek intellektuális-hidegebb, tárgyilagosabb, szigorúbb, „nem anyás” típusokat, valamint az idősebb vagy társadalmilag és intellektuálisan alacsonyabb színvonalú benyomást keltő típusokat ábrázolnak, azokat a tesztalanyok egyáltalán nem, vagy csak kevéssé tartják a NESTLÉ-hez illőnek.

d) A NESTLÉ cégről kialakult elképzelések

I. Összbenyomás

A spontánul közölt válaszok csoportosításának eredményeképpen, a NESTLÉ-vei kapcsolatban a következő tartományok tárhatók fel:

nagyság, ismertség, nemzetköziség, tisztaság és higiénia, modernség és haladás,

kellemes vállalati klíma és szociális létesítmények, vonzó üzemi környezet, beleértve az épületeket és a berendezéseket (gépek, laboratóriumok, raktár, futószalag stb.), nagy múltú és svájci vállalat.

A megkérdezettek által a NESTLÉ-ről kialakított képnek még részletesebb, átfogóbb, élesebb és jobban összehasonlítható módon való kinyerése érdekében, a spontán nyilatkozatokhoz kapcsolódva, egy erre a célra OSGOOD és HOFSTÄTTER szerint képzett, ún. szemantikai differenciált alkalmaztak, amely 61 ellentétpárból állt.

A szemantikai differenciál (jelentéstani megkülönböztető) az asszociációs és értékskálázási módszer kombinációja. A tesztalanynak minden fogalomhoz, amelynek jelentését mérni akarják, asszociációkat kell megadnia, két megadott, ellentétes, stan58