Vida Sándor: A védjegy pszichológiai és jogi megközelítésben (Budapest, 1985)
III. Védjegy és marketing
A vizsgálat módszere háztartások reprezentatív mintában végrehajtott írásbeli (kérdőíves) megkérdezése volt, a felmérés során beérkezett adatok feldolgozása statisztikai úton történt. A terjedelmes demoszkópiai vizsgálati jelentésből ehelyütt csak néhány különösen érdekes megállapítást emelünk ki. I. A KÁF embléma ismertsége A KÁF rövidítés tartalmának ismertségét tudakozó kérdés a kérdőíven a következőképpen hangzott: „Tudják-e, minek a rövidítése a KÁF?” A vizsgálat során 1919 személyt (háztartást) kérdeztek meg, ebből a KÁF emblémát ismerte 1581 (82,4%), a rövidítés tartalmát ismerte 1526 (79,5%), a rövidítés tartalmát pontosan jelölte meg 1457 (75,9%). A kérdőíven közölt embléma tehát (felirat nélkül) öt megkérdezett közül négy számára volt ismerős. A KÁF embléma grafikai megoldását dicséri, hogy nem csupán annak formáját ismerték fel, hanem ahhoz gondolatban a feliratot is hozzá tudták kapcsolni: 100 közül 96 esetben a Kiváló Áruk Fórumát jegyezték be válaszként. A megkérdezettek társadalmi-gazdasági jellemzői (lakóhely, foglalkozás jövedelem) az imágóvizsgálat első lépcsőjében eredményeztek lényeges eltérést az embléma ismertsége Budapesten, a szellemi foglalkozású, magas jövedelmű háztartásoknál magasabb, falvakban, a paraszti és nyugdíjas, valamint a szerényebb jövedelműeknél az átlagosnál alacsonyabb. A KÁF embléma tartalmát (Kiváló Áruk Fóruma) ezzel szemben a lakosság különböző rétegei lényegében egyező arányban jelölték meg helyesen. A helytelen válaszok közel fele (69-kivóló áruk fóruma 1. ábra 40
