Vida Sándor: A védjegy pszichológiai és jogi megközelítésben (Budapest, 1985)

II. A védjegy és az alkalmazott pszichológia

Ismét más védjegyekkel az előállító vállalat az elsőosztályú minőség, a fényűzés gondolatának asszociálására készteti a vevőket. Ilyenek pl.:

LUX („luxus” szó első tagja szappanokra),

ELEKTRO LUX („villamos luxus” porszívókra),

NULUXE (torzítva: „ez luxus” bútorra).

Különösen illatszereket, valamint ruházati cikkeket előállító vállalatok gyakran alkalmaznak szexuális motívumú védjegyeket, mivel a termék szexuális, esetleg provokatív célú felhasználási módjára utalnak. Ilyenek:

KISSABLE MISS („csókos kislány”: parfümre), SCANDALETTE („botrányocska”: ruhákra),

BARRIER REEF (határkő”: ruhákra),

IMPERTINENCE („arcátlanság”: parfümre),

AUDACITY (,»merészség”: parfümre).

Lényegileg hasonló elképzelések vezetik azokat a francia és angolszász vállalatokat, amelyek termékeiket olyan védjeggyel látják el, amely a termék rejtélyes tulajdonságaira utal. Például: MYSTELLE (,»misztikus” nőnemű alakja: alsó fehérneműre), SECRET COVER („titkos bevonat”: folyékony make-up-ra), SECRET KISS („titkos csók”: parfümre).

A vállalatok védjegyeinek csak kisebb, de értékesebb hányada tartalmaz a termékre, ill. néhol magára a vállalatra nézve közvetett információkat.

A magunk részéről már korábban tettünk egy jóval szerényebb kísérletet mint Werkman, hogy a forgalomban levő védjegyeket az általános pszichológia szempontjai alapján (felismerhetőség, emlékezeti hatás, asszociációs hatás stb.) osztályozzuk.13 Előttünk is az a cél lebegett, hogy kívánatos modellként állítsuk az olyan védjegyet, amelyből a termékre vagy a termékkel kapcsolatos valamilyen körülményre következtetnek, pél13 VED A: A védjegy és az ipari termékek értékesítése. I. m. 125.

36