Vida Sándor: A védjegy pszichológiai és jogi megközelítésben (Budapest, 1985)

II. A védjegy és az alkalmazott pszichológia

A minőségi asszociáció egy másik, gazdasági szerepére mutat rá TROLLER, aki szerint, ha a vevő tudatában a védjegyhez fűződő minőségi képzet megszilárdul, akkor az ilyen védjegy a vásárlási elhatározások alkalmával uralkodó szerepet biztosít a védjegy nélküli árukkal szemben, valamint a védjeggyel ellátott, de minőségi asszociációt nem keltő védjegyes árukkal szemben. A védjegy—áru—minőség hármas emlékképegységgel szemben ezért a védjegy nélküli, valamint a minőségi asszociációt fel nem idéző védjegyes áruk csak erőteljes reklámozás segítségével képesek a versenyt felvenni.10 11

Az ismertetett pszichológiai jelenségek a gazdasági életben olyan erőteljesen érvényesülnek, hogy talán erre is visszavezethető az a körülmény, hogy a védjegy és a minőség közötti kapcsolat szabályozását a jogszabályalkotó — néhány alárendelt jelentőségű kivételtől eltekintve — valamennyi országban mellőzte.

A védjegy megválasztásával kapcsolatosan REGŐCZY arra figyelmeztet, hogy célszerű a termék és a védjegyként választott megjelölés harmóniájára törekedni. Szerencsés esetnek nevezi — helyesen — azt az esetet, ha a lajstromozni kívánt védjegy utalhat az áru valamely tulajdonságára, vagy kifejezheti annak lényegét. Ilyenkor a szimbólum a fordítás, pontosabban a megfejtés eszközével is hat.11

Az olyan szavak, mint BEST (legjobb), HARD (kemény) stb. kifejezetten minőségjelzők, s ezért védjegyként kizárólagos oltalmat egyetlen országban sem kaphatnak. Mindazonáltal, ha a

10 A. TROLLER: Immaterialgüterrecht, 3. kiadás. Basel- Frankfurt a.M. 1906.1. köt. 283.

11 REGÖCZY Sándor: Védjegyjog, védjegygyakorlat. Budapest, 1973. 238.

34