Vida Sándor: A védjegy pszichológiai és jogi megközelítésben (Budapest, 1985)

X. Következtetések

a magyar bíróság előtt folyó perben annak gyakorlati értéke, komoly bizonyító ereje a jövőben is csak akkor lesz, ha a szakértői bizonyítást maga az eljáró bíróság rendeli el.

6. Végül az utolsó eljárásjogi kérdés úgy szól, hogy marad-e és ha igen, milyen szerepe a bírói mérlegelésnek meggyőző pszichológiai szakvélemény esetén ?

Kézenfekvő, hogy a magyar bírósági gyakorlatban nem léphet fel semmiféle szakértői vélemény azzal az igénnyel, hogy az — legalábbis az ügy érdemi részét tekintve — a bírói ítélet helyébe lépjen, vagy másként kifejezve, a bíróság csupán a szakvéleményt foglalja ítéleti formába.

Helyesen mutat rá e vonatkozásban FARKAS, hogy az egyik legnagyobb hiba a szakértő részéről az lehet, ha a bíró funkcióját kívánja átvenni, ugyanúgy, amint az is hiba lenne, ha a bíró kívánná átvenni a szakértő funkcióját.106

E vonatkozásban is iránymutató a Polgári perrendtartásról szóló törvény 206. §. (1) bekezdése, amely szerint ,,a bíróság ... a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el”. Ezért az állandó bírói gyakorlatra hivatkozunk, amikor azt mondjuk, hogy „a szakértői vélemény, mint minden más bizonyíték, a bíróság szabad mérlegelése alatt áll, azaz a bíróság meggyőződése szerint állapítja meg a szakvélemény bizonyító erejét: mérlegelve annak logikai egységességét, meggyőző erejét, a per egyéb adataival, más szakértői véleménynyel való összhangját vagy ellentmondásait. A bíróságnak joga van a szakértői véleménytől eltérni, de azt indokolnia kell”. (Legfelsőbb Bíróság P. törv. I. 20.463/1970.)107

104 FARKAS:i.m. 54.

101 A Polgári Perrendtartás magyarázata. I. m. 929.