Vida Sándor: A védjegy pszichológiai és jogi megközelítésben (Budapest, 1985)

II. A védjegy és az alkalmazott pszichológia

II. A VÉDJEGY ÉS AZ ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA

Az előzőekben már rámutattunk arra, hogy a védjegy szocialista belföldi viszonyok között is értékes gazdasági eszköz, amelynek jellegzetes, alapvető funkciója az informálás.

E védjegyfunkció tekintetében a szocialista és tőkés viszonyok között alig mutatkozik különbség: a védjegy információs funkciója mindkét társadalmi-gazdasági rendszerben uralkodó.

Ezért, amikor a vállalatok új védjegyet hoznak létre, divatos kifejezést használva, a védjegy-kreativitási tevékenység során, érdemes arra törekedniük, hogy olyan megjelölésekre szerezzenek jogi oltalmat, amelyek — az asszociáció pszichológiai törvényét hasznosítva — információs tartalommal rendelkeznek.

1. Asszociáció a védjegyről a termékre

Előre kell bocsátanunk, hogy a következőkben a védjegynek (akár meglevő, akár ezután létrehozandó védjegyet tartunk szem előtt) olyan me táj misztikus (nem jogi) tulajdonságáról szólunk, amely elsősorban a védjegy gazdasági értékére van hatással.

A jog a védjegynek ezt a tulajdonságát nem honorálja. Sőt, ha az asszociáció túl erős, még pönalizálja is: hiszen közvetlenül a termék minőségére, rendeltetésére utaló megjelölések védjegy - kénti oltalma elől minden civilizált ország törvénye elzárkózik.

A védjegyben megtestesülő információ, amelynek rendeltetése, hogy a termékre vagy a vállalatra utalással az asszociációt biz16