Vida Sándor: A védjegy pszichológiai és jogi megközelítésben (Budapest, 1985)
I. Alapfogalmak
Az a körülmény, hogy a védjegyek „megerősödését” a reklámozás ilyen mértékben teszi lehetővé, érthető módon a reklámpszichológiában alkalmazott módszereknek a védjegyekre való transzponálását is jelentette. És ezen a ponton és ebben az időben érkezünk ahhoz a fordulathoz, amikor az alkalmazott pszichológia ,felfedezi” a védjegyet, ill. amikor a marketing szakemberek a reklámpszichológia alkalmazási területét kiterjesztik a védjegyekre. Az alkalmazott pszichológiának a védjegyekkel való találkozása kölcsönösen megtermékenyítőleg hat a védjegykultürára, a védjegyjogra,1 ül. ez a termékenyítő hatás visszahat magára az alkalmazott pszichológiára is. Hiszen aligha találkozunk ma már alkalmazott pszichológiai periodikával, amely időről időre ne közölne olyan tanulmányokat, mint a védjegy hatása a vásárlásra, vásárlói szokások és védjegy, márkahűség stb. A legtöbb reklámpszichológiai kézikönyvben pedig ugyancsak kisebb-nagyobb teljedelemben felmerülnek a márkasztereotípiákkal, a védjegyimágóval és más hasonló, általánosabb jellegű témával kapcsolatos, a védjegyekkel összefüggő fejtegetések. 1 1 E hatást elemzi VIDA Sándor: A védjegy a jog és a pszichológia metszőpontjában. Jogtudományi Közlöny, 1980. 32. 15