Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Negyedik fejezet. A szerzői jog tartalma: a szerző kizárólagos jogai. Értékesítési jogok
13. Filmesítési jog 0 Egyik igen jelentékeny értékesítési lehetősége az írói és zenei műveknek: a filmesítés. A 6. § 10. pontja bitorlásnak minősíti a mű felhasználását film céljaira a szerző beleegyezése nélkül. Ebből az következik, hogy minden írói művet (regény, elbeszélés, költemény, színdarab stb.) csak a szerző hozzájárulásával szabad megfilmesíteni. Ez a jog akkor is a szerzőt illeti, ha a filmalkotásról azt lehetne vitatni, hogy az alapul fekvő művel szemben új és eredeti alkotás létesül. (22. sz. ítélet.) A film jellege", művészi formája és annak szabályai egészen mások, mint az irodalmi vagy színpadi alkotás szabályai. Ezért természetes, hogy a film más művészi szempontok között nyújtja a szemlélőnek és hallgatónak ugyanazt az eseménysorozatot, mint amelyet a regény vagy a színpadi mű tartalmaz. Az elbeszélés művészetének is vannak technikai szabályai, még inkább a színpadnak, amely egészen különös törvények uralma alatt áll. Egészen eltérő mindkettővel szemben a film, amely az események üteme, a jellemek ábrázolása és a cselekmény kialakítása szempontjából sokkal szélesebb körű és számosabb eszközzel rendelkezik, mint a színpad. Az _írói mű filmesítéséhez mindenképpen meg kell szerezni előre a' szerző hozzájárulását, még akkor is, ha a cselekmény és a benne szereplő személyek jellemző vonásai a filmen már csak elmosódottan, vagy csak lényegesen megváltoztatva szerepelnek. A filmesítés joga azt a lehetőséget biztosítja a jogszerzőnek, hogy az írói műből forgatókönyv segítségével — mely az eseményeket jelenetekre bontja — megalkossa azt a Tilmszalagot, amelynek forgalomba helyezése és nyilvános előadása a filmesítés végső célja. A zenemű filmesítésére vonatkozó jognak is hasonló a tartalma. Akár csak kísérőzeneként, akár a szereplő személyek által előadott (énekelt vagy hangszereken játszott) zeneművek gyanánt jelentkeznek: a filmszalag lényeges tartalmává válnak. Gyakran van a filmzenének az események kialakításánál és az emberi magatartások ábrázolásánál magával ragadó, a drámai események lendületét fokozó — az aláfestést messze meghaladó — ereje és jelentősége. A zenemű filmesítési joga is lényegében arra nyújt lehetőséget a jogszerzőnek, hogy a filmszalag kialakításánál, a film 69
