Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Negyedik fejezet. A szerzői jog tartalma: a szerző kizárólagos jogai. Értékesítési jogok
vüli, mert a műpéldányokat a szerző kérésére a bíróság elkoboz.- | hat-ja és megsemmisítésüket rendelheti el. Engedély nélküli szín- í házi nyilvános előadást a szerző kérésére a bíróság betiltja. Az engedély nélküli többszörösítés bűncselekmény, a szerzői jog bitorlása (18. §). (14. sz. ítélet.) ^ A többszörösítés általános tilalma alól társadalmi érdekből kivételeket engedélyez a törvény. Ezeket a kivételeket „a szerzői jog korlátozásai” című fejezet tartalmazza. 3. Forgalombahelyezés (Szjt. 1. §, 5. §, 6. § 1. p., 18. §, 22. §, 45. §, 60 .§,61. §, 73. §) Forgalombahelyezésen a műről készült példányoknak a nagyközönség körében történő elterjesztése, illetőleg ennek érdekében raktáron tartása értendő. Közömbös, hogy az ellenérték mellett vagy ingyenesen történik-e. (17. és 21. sz. ítéletek.) Ha korábban a mű még közzé nem tétetett, a forgalombahelyezés egyben a közzétételt is kimeríti. Egyetlen példány átengedése is kimeríti már a forgalombahelyezést, ha ez nem bizalmas és nem egy személyre korlátozott használatra szól. Ha a kiadó könyvkereskedőnek engedett át példányokat, a forgalombahelyezés be van fejezve, ha a könyvkereskedő még egyet sem adott el. Van olyan felfogás is, amely szerint a forgalombahelyezés célja, hogy a mű a fogyasztóhoz jusson, következőleg csak akkor lehet szó forgalombahelyezésről, ha a műnek legalább egy példányát a közönség szerezte meg. A forgalombahelyezés jogi fogalmát kiterjesztően kell értelmezni. Nem szabad szorosan a műpéldányok elterjesztésére korlátozni, hanem olyan módozatokat is érteni kell rajta, amelyek a szerzői jogi törvény megalkotásakor még ismeretlenek voltak. A rádió a magyar törvény életbelépésekor (1921. december 31.) lényegében alig volt ismeretes, a hangosfilm pedig teljesen ismeretlen volt. A szerző jogait a rádión történő felhasználással szemben az irodalomban ismertetett álláspont szerint úgy lehetett az 1921. évi törvény alapján megvédeni, ha a meglevő jogszabály valamely oltalmat biztosító rendelkezését kiterjesztő értelmezéssel a rádióleadásra is alkalmazzák. A német legfelsőbb bíróság a rádióleadást elterjesztésnek, forgalombahelyezésnek minősítette. Következőleg a rádiótársaság az ítélet szerint bitorlást követett
