Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Negyedik fejezet. A szerzői jog tartalma: a szerző kizárólagos jogai. Értékesítési jogok
a szerzői joggal szerves kapcsolata nincs; a megrendelt arcképről és szoborképmásokról van szó. A hivatkozott jogszabály szerint a megrendelt arckép vagy szoborképmás többszörösítésére, közzétételére, forgalombahelyezésére és mechanikai vagy optikai készülékek segélyével való üzletszerű bemutatására (60. §) vonatkozó jogok gyakorlásához a szerzőnek szüksége van a megrendelő beleegyezésére is. A megrendelő nem szerző, még csak nem is tekintendő annak, — mint például az akadémiák vagy egyéb intézmények saját kiadványaik tekintetében, ha a valóságos szerző neve feltüntetve nincs — de személyiségi jogait ezen a helyen védi a törvény. A megrendelt arckép- és szoborképmás rendszerint a megrendelőt ábrázolja, következőleg a legközvetlenebbül van érdekelve abban, hogy a képzőművész által alkotott arckép és szoborképmás sorsa hogyan alakul. A törvény a megrendelő (rendszerint az ábrázolt személy) beleegyezését azért írja elő, mert az ábrázolt személy van hivatva annak eldöntésére, kívánatos-e az ő szempontjából az arcképnek vagy szoborképmásnak a nyilvánosság elé vitele, különösen többszörösítése vagy egyéb értékesítése. * Az ilyen arckép- vagy szoborképmás-alkotáson a törvény kétféle jogot véd: a szerző személyiségi és vagyoni jogait (szerzői jogait) és az ábrázolt személy személyiségi jogait. A törvény a megrendelő jogainak sérelmét ugyanolyan büntető és kártérítési következményekkel sújtja, mintha a szerző szerzői jogait sértette volna meg valaki [65. § (2) bek.]. Bár a megrendelőnek ilyen jogot biztosít a törvény, nem szállnak át ezek a jogok a megrendelő jogutódjaira, örököseire, mert ez a jog a legszorosabban személyhez kötött jog. Kivéve mégis, ha az ábrázolt személy elhalálozása után az arckép vagy szoborképmás közzététele, többszörözése vagy forgalombahelye- Zése kegyeleti szempontokat sért, amikor is az általános polgári jog szabályai alapján léphetnek fel az ábrázolt személy közeli hozzátartozói. A megrendelő javára a törvény további jogot biztosít: a műnek nem üzletszerű célra történő hű többszörösítését a megrendelő gyakorolhatja a szerző beleegyezése nélkül is. Családja, ismerősei körében — nyilván ingyenesen — a megrendelő a mű többszörözött példányait is terjesztheti (64. §). A német Kunstschutzgesetz szerint az ábrázolt személy elhalálozásától számított tíz éven belül a hozzátartozók (feleség, gyermekek*
