Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Harmadik fejezet. A szerző
-szerzők hozzájárulása szükséges a film bármilyen értékesítéséhez. Az 1953. évi csehszlovák törvény 9. §-a a film szerzőjének a vállalkozót tekinti. Az 1941. évi olasz törvény 44. és 45. §-ai szerint a film szerzőtársai: az alapul fekvő miinek, a szcenáriumnak és a zenének szerzője, valamint a „művészeti igazgató”. A gazdasági értékesítés joga a vállalkozót illeti. Döntően a filmvállalat van érdekelve a filmszalag foi’galomba helyezésében és nyilvános előadásában, ez van érdekelve a gyakran igen tekintélyes tőkének visszaszerzésében. Ezért több törvény kifejezetten a vállalatra ruházza a filmmel kapcsolatos összes szerzői jogokat (cessio legis). Nálunk ilyen szabály nincs. Nálunk a film szerzői jogai csak származékosán szállnak a vállalkozóra olyképpen, hogy a szerzők saját jogaikat, illetőleg e jogok azon részét, melyre a vállalkozónak az értékesítéshez szüksége van, szerződésileg ruházzák a vállalkozóra. A szerzők ezáltal hozzásegítik a vállalkozót azokhoz a jogi eszközökhöz, melyek nélkül a filmszalag forgalomba helyezése, nyilvános előadása és szerzői jogi védelme nehézségekbe ütközik. A szovjet szerzői jog szerint „a filmszalag szerzői joga azt a filmvállalkozót illeti meg, amelyik a filmet megjelentette.” Legfelsőbb Bíróságunk elé ez a kérdés nem került. A Kúria évtizedekkel ezelőtt foglalkozott ilyen kérdéssel (1684/1934. sz. ítélet). Ez ítélet szerint a Kúria méltányolta ugyan a filmvállalat nagy gazdasági erejét és szervező munkáját, és figyelemmel volt arra is, mennyire kívánatos volna olyan megoldás, mely a bonyodalmakat lehetőleg elkerülve, a filmvállalatot tekinti a film eredeti szerzőjének. Törvényes rendelkezés hiányában erre az álláspontra mégsem helyezkedhetett és törvénymagyarázat útján jutott olyan döntéshez, mely szerint a szerzői jogok a szerződés folyományaképpen átszállnak a vállalkozóra. 1. Zenemű és írói mű összekötése [Szjt. 1. § (2) és (3) bek.] Ha zeneművet írói művel — szöveggel — kötnek össze, ellenkező megállapodás hiányában, külön áll a zeneszerzőnek és külön a szöveg szerzőjének szerzői joga azon rész felett, melyet a zene