Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Harmadik fejezet. A szerző
HARMADIK FEJEZET A SZERZŐ Felsoroltuk az alkotásokat, amelyekkel kapcsolatban azok szerzői törvényes oltalmat élveznek a jogszabályokban kifejezetten megjelölt értékesítési lehetőségekkel szemben. Szerző — a szerzői jog alanya — az, aki a művet megalkotta. Az íróiánűnek szerzője az író, a zeneműé a zeneszerző, a képzőművészeti alkotásé a festő, szobrász stb., a fordításé a fordító, az átdolgozásé, alkalmazásé az átdolgozó, alkalmazó. Nem szerző az a megrendelő, aki az írónál, zeneszerzőnél valamely alkotás elkészítését — ellen érték fejében — kezdeményezi. Nem szerző a lapkiadó még akkor sem, ha lapján olyan záradék olvasható, mely szerint az ott .megjelent cikkek szerzői joga a lapkiadóé. Nem szerző a munkáltató, akinek szolgálatában a munkavállaló valamely alkotást elvégez, még akkor sem, ha kiköttetett, hogy munkakörében alkotott művek szerzői jogai a munkáltatót illetik. Nem_szerző a filmvállalkozó sem, bár a szerzői jogokat ő gyakorolja. Ilyen és hasonló esetekben a megrendelő, lapkiadó vagy más munkáltató a szerzői ioeot. illetőleg a szerzői jognak az értékesítésre vonatkozó részét, a mű szerzőjétől — rendszerint ellenértékért — megszerezheti. Ilyenkor rendelkezhetik is a szerzői jog felett, de ez a szerzői jog mindig származékos jog lesz, amely jogszerző ügylet által szállt arra, aki a szerzőtől a szerzői jogot vagy annak egy részét megszerezte. (30., 31., 32. sz. ítéletek.) Az újságíró helyzetében jelentkezik jellegzetesen a szerző és a munkaviszonyban levő személy kétirányú jogi szabályozott-37
