Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Második fejezet. A mű
színpad céljaira történő átdolgozásánál. Ilyen esetben az átdolgozó önálló, egyéni szellemi alkotásával állunk szemben. Mégis, mivel az átdolgozó egy más meglevő alkotás tartalmát vagy alakját változtatja meg, de az eredeti mű tartalma vagy formája is lényegében fennmarad: az átdolgozó tevékenységének termékét „másodlagos” alkotásnak nevezi az irodalom. Az átdolgozó a szerzői jog szempontjából külön — bár az átdolgozott, eredeti műtől függő — oltalmat élvez. Közömbös elvileg, hogy a mű, melyet az átdolgozó más tartalommal vagy más alakkal lát el, a szerzői jog oltalma alatt áll-'e, vagy az oltalom az átdolgozott mű tekintetében már megszűnt. Annyiban van ennek a kérdésnek mégis jelentősége, hogy senki oltalom alatt álló műnek átdolgozását közzé nem teheti, nem többszörösítheti és más módon nem értékesítheti, amíg az oltalom alatt álló eredeti mű szerzőjétől vagy jogutódaitól erre vonatkozóan engedélyt nem kapott. Az átdolgozott mű szerzőjének engedélye birtokában az átdolgozó saját tevékenységének eredménye tekintetében ugyanazt a védelmet élvezi a kiadóval szemben, mint az eredeti alkotás szerzője. Hasonló a helyzet a fordítások tekintetében is. Minden fordítás önálló írói mű. Nem elsődleges, hanem másodlagos írói mű, mint az átdolgozás. Itt is szükség van — ha a fordítás oltalom alatt álló műre vonatkozik — az eredeti mű szerzőiének hozzájárulására, mielőtt a fordító a maga művét bármilyen módon a közönség elé vinné. Nem a fordítás eszközléséhez, hanem annak bármilyen értékesítéséhez kell az eredeti mű szerzőjének engedélye. A fordító tevékenységének írásban megrögzített eredménye mint mű, önálló oltalmat élvez. Helytelen, sérti a törvényt az olyan eljárás, amikor nagysikerű külföldi szöveges zeneműveket, a zeneszerző és szövegíró engedélye nélkül nálunk magyar szöveggel ellátva adnak elő nyilvánosan. Az a magyar szövegíró, aki engedély ^nélkül kapcsolja saját dalszövegét a külföldi zeneszerző művéhez, semmiféle oltalmat nem érdemel. Ez azt jelenti, hogy a magyar szövegíró dalszövegalkotását a törvény, a számára jogi szempontból teljesen Idegen zeneművel kapcsolatban, a nyilvános előadás szempontjából nem védelmezi. Mint írói mű azonban önállóan élvezi mindazokat a jogokat, melyeket a jogszabály az írói mű számára biztosít (közzététel, többszörösítés. átdolgozás stb.). 3* 35
