Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Második fejezet. A mű
' 4. Szövegképek, tervrajzok, ábrák (Szjt. 67. §) Szövegképek (illusztrációk), térképek, továbbá földrajzi, helyrajzi (topográfiai), építészeti, mérnöki és más műszaki, valamint tudományos vonatkozású tervrajzok, ábrák, vázlatok és plasztikai művek, amennyiben azok rendeltetésüknél fogva képzőművészeti vagy iparművészeti alkotásnak nem tekinthetők, a törvény külön rendelkezése alapján szerzői jogi oltalom alatt állanak. Feltéve itt is, hogy az alkotásban bizonyos színvonal és egyéni jelleg jelentkezik. Az illusztrációkban, rajzokban, ábrákban, vázlatokban jelentkező művészi vagy tudományos gondolat és megvalósított egyéni forma élvez oltalmat. A fényképezéssel előállított mű is szerzői jogi oltalmat élvez. Sok vita folyt akörül, vajon a fényképészeti mű megalkotása igényel-e egyáltalán művészi képességet, következőleg érdemel-e szerzői jogi oltalmat? Nem volna-e elég a fényképezés termékei számára alacsonyabbrendű védelem, például mintaoltalom? A legtöbb ország azonban a fényképi műnek szerzői jogi oltalom alá helyezése mellett döntött, bár __csökkentett oltalmi idő engedélyezésével. Ezt az álláspontot csak helyeselni lehet, figyelemmel arra a meglepő fejlődésre, melyen a fényképezés az utóbbi évtizedekben az egyszerűbb eljárás és kivitel színvonalától a művészi magasságig átment. A berni egyezmény — római szöveg — 14. cikke szerint mozgófényképészeti alkotás az irodalmi vagy művészeti művekkel egyenlő védelemben részesül, ha a szerző a műnek eredeti jelleget adott. Ha a mozgófényképészeti alkotásnak ez a jellege hiányzik, ez csak a fényképészeti művet megillető védelemben részesül. Törvényünk (73. §) szerint a mozgófényképmutatvány alakjában megjelenő termék (mozgófényképészeti mű) tartalma szerint az írói művekkel, a képzőművészeti alkotásokkal vagy a 5. Fényképészeti művek (Szjt. 68. §) 6. Mozgófényképészeti művek (Szjt. 73. §) 32
