Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából
Tehát az alperes a cikket a szerző beleegyezése nélkül olyan hírlapból vette át, melyen a világ összes területén való utánnyomás! tilalom feltüntetve volt, így a magyar törvények közé beiktatott „Berni Egyezmény” rendelkezése értelmében Magyarországon is védelemben részesül és így közömbös, hogy az alperes a cikk közlése alkalmával tudta-e vagy nem, hogy a közölt cikkre vonatkozó szerzői jogot Magyarország területén a felperes szerezte-e meg. A felülvizsgálati panasz tehát alaptalan. (P. I. 2908/ 1924. Kúria.) 59. Szerzői jogi zárlat. Miután a felperesi igények valószínűsítettek és zárlat nélkül az elkobzásra vonatkozó kereseti igény veszélyeztetve volt: a zárlat elrendelésének törvényes feltételei adva voltak. A Kúriának a Polgári Határozatok Tárába 940. sorszám alatt felvett elvi jelentőségű határozatban is kifejezésre jutó állandó gyakorlata szerint valamely .arckép vagy szoborképmás többszörösítéséhez, közzétételéhez, forgalombahelyezéséhez vagy üzletszerű bemutatásához — abban az esetben, ha a megrendelő nem azonos az ábrázolt személlyel — az ábrázolt személy beleegyezése is szükséges, és az, aki az említett cselekményeket az ábrázolt személy beleegyezése nélkül akár szándékosan, akár gondatlanságból elköveti, az Szjt. 18. §-a értelmében büntetés alá esik és kártérítéssel tartozik. A felperes arcképét ábrázoló festménynek a fentebb körülírt módon az ő beleegyezése nélkül az alperesek részéről történt tö'bbszörösítése és forgalombahelyezése folytán tehát szerzői jogbitorlás — legalábbis gondatlanságból elkövetett — vétségének tényálladéka a felperest illetően valószínűsítve van. Az előbb ismertetett jogszabály az ábrázolt személy javára is rendel kártérítést, következésképpen az Szjt. 28. §-ában a szerzői jogbitorlás esetében általánosságban megengedett biztosítási intézkedések alkalmazásának az ábrázolt személy javára is helye van. Minthogy pedig a felperesek keresetében elkobozni kért és a szerzői jogbitorlás megállapítása esetében a 20. § rendelkezése szerint elkobzandó tárgyak tekintetében a forgalombahelvezés folytán a felperesi igények érvényesítésének veszélyeztetése is valószínűsítettnek mutatkozik, ezért a 28. §-ban körülírt zárlat elrendelésének törvényes feltételei fennforognak. (C. I. 894—1940.) 60. A rádió a „kisjogok" keretében kisebb zeneműveket és nagyobb zeneművek kisebb részeit szöveggel vagy anélkül sugározhat. A zeneműveket azonban fel nem használhatja a „kisjogok” keretében arra, hogy a szerző vagy jogutódja hozzájárulása nélkül önálló szerzői jogvédelmet élvező daljáték anyagává tegye. Azt a kérdést, hogy az adott esetben a zenemű közvetett elsajátítása történt-e, mindig az eset körülményei szerint kell elbírálni. Egymagában az, hogy a zenedarabot kísérő-szöveggel vagy összekötő-szöveggel adják elő, nem jelenti a zenemű közvetett elsajátítását. nem jelenti tehát, hogy előadása túlmegy a „kisjogok” keretén, ^bben az esetben azonban, amikor önálló szerzői jogvédelmet élvező daljáték keretébe illesztették be a zenemű elő296
