Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)

Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából

Bizonyos módszer alkalmazására a szerzői jogi védelem nem terjed ki. (P. I■ 3172/1932. Kúria.) 52. Sem szerzőnek, sem szerzőtársnak nem tekinthető, aki a rek­lámkép szerzőjének ötletet vagy utasítást adott. Helyes a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy a szóban levő reklámkép szerzőjének az Szjt. értelmében a képnek (színezett rajznak) az alkotóját kell tekinteni, és a felperest azon az alapon, hogy a rajz az ő ötletének és utasításainak felhasz­nálásával készült, még szerzőtársnak sem lehet minősíteni. Az F/3. jelű reklámkép ugyanis csak az Szjt. 60., illetőleg 66. -§-ában említett képzőművészeti, esetleg iparművészeti alkotásnak minősülő műként állhat szerzői jogi védelem alatt, mint ilyen pe­dig az ötlet vagy utasítás felhasználása esetén is a képzőművészeti, illetve iparművészeti munkát egyedül végző szerző önálló alkotá­sának tekintendő. Ezeknél fogva helyes a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy a felperes az állított bitorlás miatt szerzői minőségében sér­tettként keresettel fellépni nem jogosult. (C. I. 5506/1937.) 53. ötlet vagy a mű külső megjelenési alakja magában véve az alkotás tartalmától, tárgyától elválasztva: nem élvez szerzői jogi oltalmat. Az Szjt.-ben foglalt szabályok helyes értelmezésének meg­felel a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy valamely ötlet, úgyszintén valamely műnek külső megjelenési alakja magá­ban véve, az alkotás tartalmától, tárgyától elválasztva, nem áll szerzői jogi védelem alatt. (C. I. 5884—1938.) 54. A mű engedély nélküli megváltoztatása a szerző sze­mélyiségi jogának megsértése. A szerző személyiségi jogához tartozik az, hogy művén (ide­értve annak címét is) változtatásokat (beleértve az elhagyásokat és hozzátoldásokat is) csak ő végezhet, illetve azon változtatásokat más csak az engedélyével eszközölhet. (C. I. 4478—1934.) 55. Saját alkotás szerzője gyanánt ide g en személy nevé­nek feltüntetése: az utóbbi személyiségi jogát sérti. Az a szerző aki a saját szerzeményének szerzőjéül más sze­­* mélyt tüntet fel, ennek beleegyezése nélkül, az az utóbbinak sze­mélyiségi jogát sérti. (C. I. 2193—1934.) 56. Forgatókönyv társszerzője. Akinek szerződésszerű feladatira hcrgy a forgatókönyv és a kísérőszöveg íróját munkájában segíti és ezeknek szaktanácsaival és szakvéleményével segítségére lesz: társszerzőnek tekintendő. Az irányadó tényállás szerint az alperes V. L.-lel olyan meg­állapodást kötött, hogy V. L. a körülbelül 800 méter hosszúságú, színes, népszerű tudományos film gyártása során felmerülő szak­értői teendőket ellátja. Ennek keretében az volt a feladata, hogy a forgatókönyv és a kísérőszöveg íróját munkájában segíti, s an­nak a filmgyártás előkészítő, felvételi és fotómunkálatainál a 294

Next

/
Oldalképek
Tartalom