Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)

Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából

gálata, hogy a zenedarabokat hivatásos zongorista játszotta-e s hogy azt vajon az alperes fogadta-e fel vagy a vendégek közül játszott valaki. (C. I. 4582—1927.)

42. Nyilvánosság fogalma. Utcai hangos híradón közvetített zeneművekért szerzői jogi fetelósseg.

A Legfelsőbb Bíróság Elvi Tanácsának a 4338/1949. (XII. 6.) M. T. sz. rendelet 9. §-a alapján meghozott Elvi 1423/1952. (VI. 24.) számú határozata szerint „A szerzői jog szempontjából nyilvános előadás minden olyan előadás, amely a családiasság vagy háziasság keretén túl.megy és így a nyilvános előadás fogalma — szerzői jógi vonatkozásban — nem függ attól, hogy az előadás korlátlanul hozzáférhető-e vagy belépődíjhoz van-e kötve.”

E meghatározásból következik, hogy — bár közvetítésük közérdekből történik — a zeneműveknek utcai hangos híradó útján való közlése a nyilvános előadás fogalma alá esik. Ennélfogva védett, zenemüveket a szerző engedélye nélkül hangos híradó útján közvetíteni nem szabad és az engedély megszerzése céljából ebben az esetben is jogdíjat kell fizetni.

Nincs jelentősége annak a körülménynek, hogy több hangszórón keresztül központilag irányított mechanikai úton ugyanabban az időben, ugyanazokat a zeneműveket közvetítették a város különböző pontjain. A szerzői jogdíj összege ugyanis nem az előadás műszaki egységéhez, hanem a nyilvánosság méreteihez igazodik. (Pf. II. 20.081/1953. Legf. Bság.)

43. Filmre rögzített zene felvételi joga nem foglalja magában a zene nyilvános előadásának jogát. Ezt a szerzőtől külön kell megszerezni.

Rendszerint nem a szerzőtől függ, hogy a filmgyáros a felvétel jogának megszerzésekor a nyilvános előadás jogát nem szerzi meg. A szerző nyilvánvalóan kész a nyilvános előadás jogának átruházására is. Ha tehát a filmet a nyilvános előadás céljaira forgalomba hozzák anélkül, hogy a nyilvános előadás jogát megszerezték volna, ez a szerző sérelmére nem szolgálhat, mert abból a körülményből, hogy a szerző a hangosfilmekre való felvétel jogát megengedte, nem következik, hogy a nyilvános előadás jogát is átengedte. P. XIV—2180/1953. Bpesti ítélőtábla.)

44. Ált alán o s kár megítélése engedély nélküli nyilvános előadás esetén a jelentős ellenőrzési költségek miatt.

A zeneművek nyilvános előadási jogát a szerzői jogdíj megfizetése ellenében bárki szabadon gyakorolhatja. Éppen a zeneművek természete teszi szükségessé ezzel kapcsolatban komoly igazgatási szervezet fenntartását, amely szervézet a zeneművek nyilvános előadására vonatkozó szabályok ellenőrzését is végzi. Az ellenőrzés gyakorlásával kapcsolatban ezen felül külön kiadások is merülnek fel. Ezek a költségek éppen az ilyen engedély nélküli zeneközvetítések folytán válnak szükségessé.

Emellett e költségeknek az egyes esetekre (bitorlásokra) eső része pontosan meg nem állapítható. Ezek a költségek tehát a felperes oldalán olyan anyagi jellegű, de pontosan meg nem hatá-290