Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából
írónak, mind a zeneszerzőnek beleegyezése is megkívántatik. aminthogy a szöveges hangjegyfüzet kiadásához is szükséges mind a szövegíró, mind a zeneszerző beleegyezése. A zeneműnek gramofonlemezre való felvétele tekintetében tehát nem lehet alkalmazni az Szjt. 1. §-ának (3) bekezdésében a többszörösítésre, közzétételre és forgalombahelyezésre vonatkozóan felállított szabállyal szemben az 53. §-ban foglalt és pusztán a nyilvános előadásra vonatkozó azt a rendelkezést, amely szerint szöveges zenemű eladásához (értve ez alatt a nyilvános előadást) a szerzőket egymással szemben megillető jogok sérelme nélkül elég a zeneszerző beleegyezése. Az alperes tehát a felperes sérelmére az Szjt. 6/ § 9. pontjába ütköző bitorlást követett el, amikor a felperes beleegyezésének megszerzése nélkül a dalt gramofonlemezre felvette, s azt akként forgalomba helyezte. (C. I. 2763— 1931.) 19. Gazdagodás erejéig fennáll a szerzői jog bitorlójának felelőssége szándékosság és gondatlanság esetén egyaránt. Ez a f elelősség független attól, hogy a szerző szenvedett-e káfT. A bitorló a gazdagodás összegét szándékosság és gondatlanság hiányában is, akkor is kiadni tartozik, ha a sértettnek kára nincs, mert a törvény idevonatkozó rendelkezésének [18. § (2) bek.] célja az, hogy a bitorló ama cselekmény folytán, amellyel a bitorlás tényálladékának megvalósításában részt vett, s amely cselekménye vétlenség esetén is jogellenes — ne gazdagodhassák. Az új Szjt. tehát éppen ezért nem vette át a régi törvény (1884 : XVI. tv.) 19. §-a (3) bek.-nek azt a rendelkezését, hogy a vétlen bitorló az okozott kárért csak saját gazdagodása erejéig felelős, mert a gazdagodásért való felelősséget függetleníteni kívánta attól, hogy a sértett a bitorlás folytán valóban szenvedett-e kárt. (C. I. 26E1—1934.) 20. Gyűjteményes műbe felvett mű szerzője — ellenkező kikötés híján — csak azt a jogot ruházza a gyűjteményes mű szerkesztőjére (kiadójára), hogy müve a gyűjteményben megjelenhessen. Ezt meghaladó jogot, határozott megállapodás nélkül, akkor sem szerez a szerkesztő (kiadó), ha a gyűjteménybe felvett mű szerkesztőjének ő a munkáltatója. A gyűjteményes mű szerkesztője (kiadója) az egyes dolgozatok szerzőjével szemben — még ha az utóbbi vele szolgálati viszonyban áll is — csak ai’ra szerez jogot, hogy a neki szolgáltatott dolgozatokat a gyűjteményes műben megjelentesse, egyébként azonban az egyes dolgozatokra annak szerzője — ellenkező megállapodás hiányában — megtartja szerzői jogát s jogosítva van a dolgozatot akár külön, akár összes munkáiban megjelentetni [K. T. 517. § (2) bekezdés], (C. I. 1684—1934.) 21. Jogosulatlanul előállított és szerzői jogi oltalom alatt álló mű forgalomba-helyezettnek tekintendő, ha azt eladás céljára üzletben raktáron tartják.---------"Minthogy TI. r. alperes a felperes beleegyezése nélkül többszörösítette a felperes szóban levő iparművészeti alkotását és I. r. 279
