Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából
6. Képzőművészeti alkotás utánképzése: bitorlás. Plágium. Az Szjt. 6. §-ának 10. pontjában foglaltak értelmében, amely rendelkezések a törvény 65. §-a szerint a képzőművészet alkotásaira is megfelelően alkalmazandók, szerzői jogbitorlásnak kell tekinteni a szerzői jog védelme alatt álló műnek a szerző engedélye nélkül történt utánképzését akkor is, ha az utánképzésben változtatások is vannak ugyan, de ezek a változtatások nem lényegesek és nem adják meg az utánképzésnek új, eredeti mű jellegét. A Szerzőjogi Szakértő Bizottság véleménye helyesen utal arra, hogy ,a két szobrászati alkotás alapgondolata: magyar népies öltözetű gyermeknek lúd hátán lovaglásszerű helyzetben való ábrázolása, nincs semmi vonatkozásban Fazekas Mihály ,.Ludas Matyi” című régi verses elbeszélésének tárgyával. Ennélfogva az I és II. r. alperesek tévesen állítják, hogy a két szobrászati mű az említett irodalmi mű nyomán ismertté vált mesebeli alakot ábrázolja, egymástól független elgondolásban. Ilyen körülmények között a két szobrászati műben ábrázolt tárgynak szemmel látható azonosságából azt kell következtetni, hogy az I. r. alperes gyártmányának mintája a felperes művének utánképzése. (C. I. 3360—1938.) 7. C í mb it o r l á s. Eltiltás. Kártérítés. Műpéldányok elkobzása. Szocializmust építő társadalmunk jogrendszere nem csökkentette, hanem több vonatkozásban kiterjesztette a személyiségi jog védelmét. A bíróság eltiltja az alperest attól, hogy „D. D.” elnevezéssel kapcsolatos bármilyen című ifjúsági könyvet vagy füzetet hozzon forgalomba. Elrendeli az alperesnél, továbbá a könyvárusi forgalomban található, az alperes által kiadott „D. D.” elnevezésű ifjúsági füzetek elkobzását. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen a felperesnek 500 (ötszáz) forint kártérítést. A szerzői jogról szóló 1921 : LIV. tv. 5. § általában szerzői jog bitorlásának minősíti írói mű többszörösítését, közzétételét vagy forgalomba helyezését,” ha a szerző beleegyezése nélkül történik. Ennek keretében a bírói gyakorlat szerzői jog bitorlásának tekinti nemcsak azt, ha valamely írói mű egészét vagy részét teszik közzé a szerző beleegyezése nélkül, valamelyik jellegzetes költői alakját veszik át egy másik írói műbe. (Volt Kúria P. I. 6.045/1929.; a Legfelsőbb Bíróság Pf. II. 20.171/1956/10. számú ítélete.) Ugyanennek a törvénynek a 6. §-a példálódzva felsorol olyan tényállásokat, amelyek — az 5. §. általános szabálya keretében — „különösen” szerzői jog bitorlásának tekintendők. E szakasz 8. pontja ilyennek tekinti a szerző beleegyezése nélkül a mű közzétett cirpénelg lényegében változatlan átvételét más mű címéül, ha a körülményekből nyilvánvaló, hogy az átvétel — amely nem volt elkerülhetetlen — a közönség megtévesztését célozta és a szerzőnek vagyoni vagy nemvagyoni kárt okozhatott. A tisztességtelen versenyről szóló 1923 : V. tv. 12. §-a értelmében a könyvek, könyvalakú füzetek, folyóiratok, időszaki lapok cí274
