Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Második fejezet. A mű
Törvényünk a szerzői jogot sértő cselekmények felsorolásánál — bitorlási cselekmények — általában a műre utal, annak közelebbi megjelölése nélkül, hogy írói, zenei, képzőművészeti, filmművészeti vagy fényképészeti alkotásról van-e szó (6. §). Az alábbiakban az oltalmat élvező művek egyes fajtáit ismertetjük. 1. írói művek (Szjt. 1. §) Minden, jegyekben (írás, gyorsírás, nyomtatás, lemez, szalag, film stb.) rögzített gondolat, ha tartalmában vagy az alkotás alakjában bizonyos önálló, egyéni jelleg jelentkezik és tartalma vagy alakja szempontjából eltér minden eddigi alkotástól: a szerzői jog védelme szempontjából írói műnek tekinthető. A mű rendeltetése, célja, irodalmi vagy egyéb szempontból figyelembe jöhető értékelése közömbös. A rendeltetés és értékelés az egyéb — alább felsorolt — műveknél sem bír jelentőséggel. Az írói mű fogalmi körébe a szerzői jog szempontjából a tudomány, a szépirodalom, a művészet, a technika és egyéb szakmai ismeretek körébe vágó munkák egyaránt tartoznak. A törvény tehát nem minden írásművet véd, csak olyat, amely valamely sajátos, egyéni szellemi tevékenység eredménye. Nem lehet egyéni jellegű, sajátos és önálló az írói mű, mely már megalkotott más írói műnek vagy a benne lefektetett gondolatnak egyszerű ismétlése vagy lényegének szolgai utánzása. Legalábbis a forma — melyben a gondolat jelentkezik — térjen el minden más eddig alkotott mű formájától. Ebben az eltérésben jelentkezik a mű szerzőjének egyénisége, eredetisége. Téves volna annak feltevése, hogy a műnek szerzői jogi összehasonlításánál — bitorlás esetén — az eltérések bírnának jelentőséggel. Egyáltalán nem. Valamely mű jogosulatlan utánzása miatt emelt panasz során nem az eltéréseket, hanem az azonosságokat, a hasonlóságokat kell vizsgálni. A megrögzített formának igen nagy jelentősége van a szerzői jogi védelem szempontjából, mert a meg nem rögzített gondolat, vagy csak a puszta ötlet az oltalom szempontjából még nem elégséges. Valamely formában kell megrögzítve lenni annak a gondolatnak, amely a szerzői jog szempontjából kialakult: írói mű 24
