Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából
müvek (antológiák) szerkesztéséért járó jogdíjat is — csak az átdolgozott rész után fizethető; egyébként szerkesztési díj a második és további kiadások után — a jelen § (3)—(4) bekezdésében meghatározott esetek kivételével — nem jár. (3) Abban az esetben, ha a gyűjteményes mű szerkesztője az egyszerű válogatást meghaladó és többletmunkát jelentő tevékenységet végez, több szerző művét egységes szerkezetbe foglalja, esetleg stilárisan egybehangolja, a kiadó és a szerkesztő megállapodhatnak abban, hogy a gyűjteményes mű második kiadása után az első kiadásért fizetett szerkesztői jogdíj 25 százaléka, minden további kiadásért pedig 10 százaléka illeti meg a szerkesztőt. (4) Amennyiben az új kiadás kiadói szerződés időtartamának letelte után kötött újabb szerződés (11. §) alapján történik, a szerkesztési díj mértékét a Kiadói Főigazgatóság határozza meg. Vegyes rendelkezések 10. §. (1) Amennyiben az írói mű szerzője saját művét a műfaj megváltoztatása nélkül átdolgozza, a szerzőt — a további kiadásért a jelen rendelet értelmében egyébként járó jogdíjon felül — az átdolgozott részért további jogdíj illeti meg. E jogdíj összegét a felek az első kiadás esetén fizethető jogdíj 25—50 százalékáig terjedhető öszszegben az átdolgozás befejezése és annak a kiadó által történt elfogadása után állapítja meg, figyelemmel az átdolgozás mérvére és je'entőségére. Prózai fordítások átdolgozott szövegű új kiadása esetén a fordítót a fenti jogdíjakon felül az átdolgozott részért ívenként ellenőrző szerkesztési díj is megilleti. (2) írói műnek az (1) bekezdés hatálya alá nem eső — átírása (adaptálás) esetén az adaptálói 300—1000 forint díj illeti meg ívenként a kiadvány példányszámára való tekintet nélkül. (Pl. átírás az ifjúság részére, tudományos mű átírása, ismeretterjesztő művé stb.) Az adaptálói a második kiadás után az első kiadásért fizetett jogdíj 25 százaléka, minden további kiadásért pedig 10 százaléka illeti meg. (3) Amennyiben a szerző átdolgozásnak, illetőleg adaptálásnak nem minősülő új, összefüggő kéziratanyaggal egészíti ki a művet és a kiadó azt kiadásra elfogadja, az új, összefüggő kéziratért a jelen rendelet szerint járó teljes szerzői jogdíjat kell fizetni, 11. §. (1) A kiadói szerződés időtartamának — amely a 98 1951. (IV. 21.) MT számú rendelet szerint 4 évnél nem lehet hosszabb — lejárta után a művet második és további kiadásban megjelentetni csak újabb szerződés alapján szabad, a szerzői jogdíj összegét azonban ilyen esetben is a jelen rendeletnek a második, illetőleg a további kiadások díjazására vonatkozó rendelkezései szerint kell megállapítani. (2) A kiadói szerződés időtartamának letelte után eredeti tudományos, szakmai vagy ismeretterjesztő mű újabb kiadása esetén az előző bekezdésben foglalt rendelkezéseket azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy a felek a jelen rendelet szerint egyébként járó szerzői jogdíjat az első kiadásért fizetett jogdíj legfeljebb 20 százalékát kitevő összeggel felemelhetik. Ez a rendelkezés csak abban az esetben alkalmazható, ha ezt a mű kiemelkedő jelentősége indokolttá teszi. 12. §. Az irodalmi vagy esztétikai tárgyú tanulmányok, szépirodalmi jellegű művekhez írt előszók (utószók) és irodalmi riportok 15* 4 227
