Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából
I. SZERZŐI KORREKTÚRA 4. A jelenleg érvényes jogszabályok a szerzői korrektúra kérdését különbözőképpen szabályozzák: a szakmai és tudományos könyvkiadásra vonatkozó 500 560 1951. O. T. Á. H. sz. r. 19. § (2) bek. szerint: „Ha a szerző, fordító, vagy szerkesztő a korrektúra alkalmával a szövegen változtatást tesz, az ennek következtében felmerülő nyomdaköltség a neki járó díjból levonandó.” az írói művek kiadásáról szóló 1/1955. (III. 12.) Np. M. sz. r. 14. §-a értelmében: „Ha a szerző neki felróható okból a korrektúra alkalmával a kézirathoz viszonyítva változtatást eszközöl, az ennek következtében a kiadóra háruló többletköltségnek 5 százalékát meghaladó részét a szerzői jogdíjból le kell vonni, ez azonban nem lehet több a szerzői jogdíj 20 százalékánál,” az idézett rendelkezések összhangba hozatala céljából, továbbá figyelemmel arra, hogy időközben a nyomdai szedési tarifa is változott, a 46/1955. (VIII. 10.) M. T. sz. rendeletben biztosított hatáskörömben az alábbiak szerint intézkedem: a) A szakmai, tudományos, ismeretterjesztő és szépirodalmi műveknél a szerzői díjból le kell vonni a szerzőnek felróható változtatásból eredő külön felszámított többletköltségnek 10 százaikét. A levonás a szerzői jogdíjnak 20 százalékáig terjedhet. A könyv szedési költsége alatt kell érteni a gépszedésért és kéziratszedésért felszámított nyomdaköltséget; tehát a tördelési költséget, valamint a külön felszámított korrektúraköltséget nem. b) Nem róható fel a szerzőnek — a változtatás, ha azt olyan események teszik szükségessé, amelyeket a szerző a könyv nyomdába adásakor nem ismerhetett és a változtatás a könyv tartalmi minősége érdekében feltétlenül szükséges volt. (Ilyen események: új párt- és kormányhatározatok, új tudományos felfedezések, találmányok, új statisztikai adatok, az elméleti ismeretek továbbfejlődése stb.) — az a változtatás, amelyet a szerző a kiadó kívánságára hajtott végre, c) A folyóiratokban megjelenő tanulmányoknál (cikkeknél) a fenti rendelkezéseket alkalmazni kell. d) A vállalatok minden olyan esetben, amikor a szerzői korrektúra többletköltség levonását mellőzik, kötelesek az indokokat külön feljegyzésben rögzíteni és azt a szerzővel megejtett végelszámolás irataihoz csatolni. 5. Az 1 1955. (III. 12.) Np. M. sz. r. végrehajtása tárgyában kiadott 10—9—35/1955. számú végrehajtási utasításom 14. §-a szerint a szerzői korrektúra fejében levonandó összeget a kiadóvállalat számítja ki. Eszerint: „Ha a nyomda által számlázott költség a kiadó által levont összegnél kevesebb, a különbözeiét a szerzőnek vissza kell téríteni, ha a nyomdai számla több a szerzőtől levont összegnél, a szerzőtől a különbözet nem követelhető vissza.” Mivel a szépirodalmi műveknél a szerzői jogdíj utolsó részlete (35 százalék) az imprimálástól számított 15 napon belül fizetendő ki. amikor még a kiadónak a végleges nyomdaszámla nem áll rendelkezésére. ezért az imprimáláskor a kiadónak a birtokában levő adatok
