Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)

Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából

(2) Gazdasági, politikai vagy vallási kérdésekre vonatkozó idő­szerű cikket a sajtó átvehet, ha az átvételt kifejezetten meg nem tiltot­ták. A forrást azonban mindig világosan meg kell jelölni; e kötelezett­ség megszegésének következményeit annak az országnak törvényei állapítják meg, amelyben a védelmet igénylik. (3) A jelen Egyezményben adott védelem nem terjed ki napi hí­rekre és vegyes apróságokra, amelyek egyszerű közléseket tartalmaz­nak. 10. cikk. Abban a tekintetben, hogy szabad-e valamely irodalmi vagy művészeti műnek egyes részeit oktatás céljára szolgáló vagy tu­dományos jellegű kiadványba vagy pedig szemelvénygyűjteménybe (kresztomátiába) átvenni, az Unió országainak törvényei, továbbá az említett országok között már fennálló vagy később létrejövő külön megállapodások irányadók. 11. cikk. (1) A jelen Egyezmény rendelkezéseit alkalmazni kell színmű, zenés színmű és zenemű nyilvános előadására, akár meg­jelentek ezek a művek, akár nem. (2) Színmű vagy zenés színmű szerzője az eredeti műre vonatkozó jogának időtartama alatt műve fordításának nem engedélyezett nyil­vános előadása ellen védelemben részesül. (3) A szerző avégből, hogy a jelen cikk védelmét élvezze, nem köteles műve megjelenésekor a nyilvános előadást megtiltani. ( 11 'a. cikk. (1) Irodalmi vagy művészeti mű szerzőjének kizáróla­gos joga van arra, riögy. muvenek a nyilvánossággal rádió útján köz­lését megengedje. "(2) Az Unió országainak hazai törvényei szabályozzák az előbbi bekezdésében megállapított jog gyakorlásának feltételeit, e feltéte’ek­­nek hatálya azonban kizárólag arra az országra szorítkozik, amely azokat megállapította. E korlátozások semmi esetre sem sérthetik a szerző személyiségi jogát, sem a szerzőt megillető azt a jogot, hogy méltányos díjazást kapjon, amelynek mértékét megegyezés hiányá­ban az illetékes hatóság állapítja meg. 12. cikk. A jelen Egyezmény alkalmazása szempontjából meg riem engedett utánképzésnek kell tekinteni különösen az irodalmi vagy művészeti műnek nem engedélyezett közvetett felhasználását, lehet az: alkalmazás (adaptálás), zenei átdolgozás (arrangement), regény­nek, elbeszélésnek vagy költeménynek átalakítása színdarabbá és vi­szont stb., ha mindez nem egyéb, mint a kérdéses mű utánképzése ugyanabban az alakban vagy más alakban oly változtatással, hozzá-; adással vagy rövidítéssel, amely nem lényeges és nem adja meg az utánképzésnek új eredeti mű jellegét. 13. cikk. (1) Zenemű szerzőjének kizárólagos joga van arra, hogy megengedje: 1. művének átvitelét olyan készülékre, amely -ily mű mechanikai előadására szolgál; 2. művének nyilvános előadását ilyen készülékkel. (5) A jelen cikk alkalmazása szempontjából az egyes országok tör­vényei fenntartásokat és feltételeket szabhatnak meg. de minden ilyen természetű fenntartásnak és feltételnek hatálya kizárólag arra az or­szágra szorítkozik, amely azokat megállapította. (3) Az (1) bekezdés rendelkezésének nincs visszaható ereje és ennélfogva nem alkalmazható az Unió egyik országában sem olyan 189

Next

/
Oldalképek
Tartalom