Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából
ha a terjesztőt vagy használót szándékosság vagy gondatlanság nem terheli. 23. §. Aki a 9. § 1. és 2. pontja esetében a forrás vagy a benne esetleg megjelölt szerző világos megnevezését szándékosan vagy gondatlanságból elmulasztja, továbbá az, aki a szerző nevét akarata ellenére a művön megjelöli vagy mellőzi, vétség miatt negyvenezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.2 Kártérítésnek (18. §) és elkobzásnak (20. és 21. §) ilyen esetben is helye van. 24. §. A jelen törvényben meghatározott vétségek miatt kiszabott pénzbüntetéseket behajthatatlanság esetére az ítéletben fogházra kell átváltoztatni. Az ekként kiszabott szabadságvesztésbüntetés egy évi fogházat nem haladhat meg, mégpedig akkor sem, ha vétségek halmazata esetében alkalmazzák. A jelen törvényben meghatározott vétségekre nézve, amennyiben a jelen törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a büntető törvényeknek a vétségekre vonatkozó általános rendelkezései irányadók. 4. Bírói eljárás 25. §. A jelen törvény rendelkezései alá eső magánjogi igények, a jelen törvényben meghatározott büntetések kiszabása és az elkobzás elrendelése iránti per polgári eljárásra és a kir. törvényszékek hatáskörébe tartozik. \ .-■>-» ■ - , .< * Á/ 26. §. A sértett fél az eljárást a bitorlás elkövetésének helyére nézve illetékes törvényszéknél vagy annál a törvényszéknél indíthatja még, amely az alperesre nézve általánosan illetékes. A 89. §-ban említett eljárási rendeletben egyéb illetékességi okokat is meg lehet állapítani. 27. §. Az eljárás csak a sértett fél kérelmére indíttatik meg. A sértett fél az első bírósági ítéletet megelőző tárgyalás befejezéséig kijelentheti, hogy a bitorló megbüntetését nem kívánja. Ilyen kijelentés esetében büntetésnek helye nincs. Egyebekben az eljárásra a polgári perrendtartás szabályai irányadók azokkal az eltérésekkel, melyeket a 89. § alapján kibocsátandó rendelet megállapít. 28. §. A keresetlevél előterjesztésével egyidejűleg, vagy az előtt, vagy a per folyamán a sértett kérelmére, ha a bitorlás tényálladékát és igényei érvényesítésének veszélyeztetését valószínűsíti, a bíróság biztosítási intézkedéseket tesz, nevezetesen a példányokat és készülékeket zárlat alá veszi és a bitorlót a bitorlás ismétlésétől vagy folytatásától eltiltja. 29. §. A jelen törvényben megállapított bűncselekmények tekintetében sértett az, akinek szerzői vagy kiadói joga megsértetett vagy veszélyeztetve van. A már megjelent műveknél az ellenkező bebizonyításáig az tekintendő szerzőnek, aki a művön szerzőül meg van nevezve. Álnév alatt vagy a szerző nevének kitétele nélkül megjelent mű- Lásd 1. számú jegyzetet.
