Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából
ezt tíz éven túl is forgalomban tarthatja. Ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy az író és zeneszerző saját alkotásaik felett újból ne rendelkezhessenek. Feltétlen tilalom terheli a filmvállalkozót arra nézve, hogy az írótól és zeneszerzőtől megszerzett filmesítési jogot bárki másra — akár egészben, akár részben — átruházza. Ilyen jogot a szerzőtől a filmvállalkozó nem is szokott megszerezni, mert ilyen jogra saját tevékenységének keretei között nincsen szüksége. Gyakorlatban megtörténik, hogy valamely filmet, akár a régi, akár más filmvállalkozó fel akar használni a régi film cselekményét és zenéjét megőrző filmszalag felvételeinek felhasználásával, részben új felvételek eszközlésével (remake). Ennek a jognak értékesítésénél a vállalat is érdekelve van saját felvételeinek átengedésével. Elképzelhető, hogy az író és zeneszerző ennek a jognak értékesítéséhez beleegyezését adja. Időben ezt is korlátozni kell, mert különben elvesztheti értékét az a jog, hogy az író és zeneszerző tíz év lejártával saját alkotásaik felett szabadon rendelkeznek. A magyar filmgyártás kezdeti időszakában roppant szerény összegben szabta meg az író és zeneszerző szerzői jogdíjának mértékét. Azóta a magyar filmgyártás termékei — melyek kezdetben az ország határaira voltak korlátozva — mindinkább nemzetközi értékesítést nyernek. Eljött az idő, hogy az írói és zeneszerzői jogdíjak mértéke némileg megközelítse a más országokban fizetett hasonló szerzői jogdíjak színvonalát. Különösen megfontolandónak tetszik, hogy minden olyan alkalommal, amikor sikerült a filmet valamely külföldi országbem elhelyezni, különösen azon időponttól kezdve, amikor már az önköltségek fedezetet nyertek, az író és zeneszerző további kiegészítő szerzői jogdíjat kapjanak. Időszerűvé vált, hogy ne csak a zeneszerző kapjon a filmre rögzített alkotása után a nyilvános előadásokért külön szerzői jogdíjat, hanem megillesse ez a jog az írói mű alkotóját is. Legújabban a csehszlovák és a francia új törvényalkotások biztosítják az írónak is azt az igényét, hogy a filmszínházak bevételeiből szerzői jogdíj részesedést élvezzenek. A filmgyártás körében a szerzőkkel régebben kötött kollektív szerződések szinte maradéktalanul elavultak. Rendelkezéseik fölött eljárt az idő. Foglalkozott a bírói gyakorlat azzal a kérdéssel, hogy ha az írói mű vagy a zenemű szerzője kiadójára vagy másra ruházta 157
