Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)

Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából

zavar nélkül bonyolódik le. Nehézségek csak: azon ritka esetekben jelentkeztek, amikor a színház rendelte a művet, de a szerző és színház a mű tartalma, szelleme és tendenciája körül hosszas értekezés ellenére sem bírtak azonos álláspontra jutni. Ilyenkor megesett: a mű nem került előadásra, más színházak igényeinek sem felelt meg, itt maradt a szerző sok hónapi, néha egész évi munkájával, távol attól, hogy megfelelő kártalanításhoz jusson.

Ha a színház a művet előadásra mar elfogadta, a következő szempontok képezhetik mérlegelés tárgyát:

a) Szabályozni kell, hogy a színház kizárólagos előadási jogot kap-e, vagy adhat-e a szerző más színháznak is előadási jogot? Ha igen: egyidejűleg vagy csak azután, ha az első színház bizonyos számú előadást tartott?

h) Mikor tartozik a színház a művet előadni és meddig tartozik műsoron tartani?

Ezekben a kérdésekben a szerző nemcsak a szerzői jogdíj mértéke miatt van közvetlenül érdekelve, hanem azon morális — művészi okokból is, hogy a műve közönség elé kerüljön és a közönséggel a kapcsolatot minél tovább fenntartsa.

c) A színház a művet azzal a tartalommal köteles előadni, amellyel azt elfogadta. Változtatások, rövidítések csak a szerző hozzájárulásával történhetnek. Olyan kisebb változtatás ellen azonban a szerző nem emelhet kifogást, amilyet az élet gyakorlata szerint a szerzők engedélyezni szoktak.

A mű címét sem változtathatja meg a színház a szerző hozzájárulása nélkül.

d) A szerző nevét a színlapon és a színházi hirdetéseken fel kell tüntetni. Ha a szerző nevének feltüntetését nem kívánja, azt feltüntetni nem szabad.

e) A színház a mű tartalmát senkinek ki nem szolgáltathatja. Annak tartalma az első nyilvános előadásig: üzemi és szerzői jogvédelem alatt álló titok. Harmadik személyek sem írhatják meg a mű tartalmának lényegét az első nyilvános előadás megtartása előtt. (A főpróba ebből a szempontból nem nyilvános előadás.)

f) A színház a szerzővel egyetértésben osztja ki a szerepeket. Döntő szava ebben a kérdésben a színháznak van. hacsak a szerző nem kötötte ki, hogy a mű valamelyik szerepét a színháznak valamelyik megjelölt tagja játssza. Mindenesetre a színház köteles a nyilvános előadást a szerinte legjobb szereposztásban és a legművészibb feltételek mellett biztosítani.

150