Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)

Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából

korábbi rendelet azon szabályával, mely szerint az élő szerző már a szerződés megkötésekor is igényelhette a szerzői jogdíj 25 százalékát előleg gyanánt és a munka előrehaladása ütemében később is igényelhetett további előlegeket, addig az új rendelet ezt a kiadó belátására bízza. Mindazonáltal köteles a kiadó előleget folyósítani 65 százalék erejéig a kézirat elfogadásakor. A szerzői jogdíj hátraléka az imprimálástól számított 15 nap elteltével válik esedékessé (16. §). Igényelhet az élő szerző előleget akkor, ha művét átdolgozza és így kerül sor új kiadásra és akkor, ha a kiadói szerződés időtartamának eltelte után kerül sor új kiadásra [17. § (2) és (3) bek.]. A gyűjteményes művek szerkesztői is igényelhetnek előleget [17. § (4) bek.].

Jelentőséggel bír a rendelet azon szabálya, hogy a munkaviszonyban álló szerző is igényelhet szerzői jogdíjat akkor is, ha a munkáltató rendelte meg a művet, de azt nem kizárólag a munkáltató rendeltetésszerű működése által megszabott keretben használja fel, hanem azon túlmenően és ezen kereteket meghaladó módon hozza a művet forgalomba (18. §). — Ez a szabály a Legfelsőbb Bíróság állandó gyakorlatát követi.

A kiadó jogot nyer a rendelet szerint arra, hogy a nem megfelelő formában és példányszámban átadott kézirat újbóli átírását (leírását) igényelje. Ennek elmaradása esetén a kiadó a kéziratot szabályszerű formában leírathatja és ennek költségét a szerzői jogdíjból levonhatja, de csak akkor, ha a kiadó elhatározását a szerzővel — a kézirat átvételétől számított nyolc napon belül — közli. A szerzőnek tehát még mindig módjában áll szabályszerű kéziratot szolgáltatni és önmagát a leírás jelentős költségei alól mentesíteni [19. § (2) bek.].

A rendelet 20. §-a a korrektúráról rendelkezik, de csak irányító szabályokat tartalmaz, mert a részleteket a Kiadói Főigazgatóság utasítása tartalmazza. Ebből az utasításból tűnik ki — ami különben az általános elvekből is folyik —, hogy a korrektúra alkalmával olyan javításokat is eszközölhet a szerző — minden hátrányos következmény nélkül —, amelyekre az előre nem látott események vagy a tudományos haladás okából szükség van.

A kiadó a 21. § szerint a kézirat átvételét írásban ismeri el és ,,a teljes kézirat átvételétől számított négy hónapon belül írásban köteles nyilatkozni a kézirat elfogadásáról, visszautasításáról vagy esetleges átdolgozás iránti kívánságáról. A nyilatkozatnak a kiadó által történt elmulasztása az, elfogadással esik egy tekintet alá”. Nyilvánvaló, hogy a kiadó a kézirattal szemben

144