Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából
egy vagy több más nyelvű kiadásnak közzétételére hatalmazzák fel, ha ezt a tapasztalatok szükségesnek mutatják. A nemzetközi iroda az Unió tagjainak — tehát az államoknak — mindenkor rendelkezésére áll avégből, hogy nekik megadja az irodalmi és művészeti művek védelmére vonatkozó kérdések tekintetében azokat a részletes felvilágosításokat, amelyekre szükségük lehet. b) Amíg a berni Uniónak csak az államok lehetnek tagjai, addig a Párizsban székelő „Confédération internationale des sociétés d’auteurs et compositeurs” tagjai azok a szerzői tömörülések (egyesületek, szövetségek, szövetkezetek, irodák stb.), amelyek a különböző országokban a szerzői jog oltalmával foglalkoznak. Ez a Confédération minden két évben kongresszust tart. ahol megvitatja azokat az elvi és gyakorlati kérdéseket, amelyek a fennálló nemzeti töi-vények és nemzetközi egyezmények alapján a szerzői jog hatályos oltalmát szolgálják. A Confédérationnak öt osztálya van: Az egyik színpadi művek jogainak föderációja, a második a színpadon kívüli nyilvános 'előadási jogok föderációja, a harmadik a mechanikai jogok föderációja, a negyedik az írók egyesületeinek föderációja, az ötödik a filmszerzők föderációja. Magyarország részéről a Szerzői Jogvédő Hivatal tagja az első három föderációnak. A Confédérationhoz csatlakoztak az egyes nemzeti szerzői tömörülések, szám szerint 34 országból. Ezek a nemzeti szerzői tömörülések a Confédération szorgalmazására egymással olyan kölcsönösségi megállapodásokat létesítettek, amelyek segítségével minden országban minden konföderációs egyesülés megvédeni köteles saját hazája területén az összes konföderációs ország szerzőinek jogait. Ez a színpadon kívüli nyilvános előadás területén a szerzői jogdíjak beszedésében áll. A befolyó szerzői jogdíjakat azokhoz a nemzeti egyesülésekhez utalják át. amelyeknek a szerző tagja. 9 A magyar szerzői jog zsebkönyve 120
